Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Szabó Gyula: Pécs szükségpénzei 1919–21-ben

PÉCS SZÜKSÉGPÉNZEI 1919—

21-BEN too gyár koronát forgalmazó pécsi és baranyai kereskedelmi életre is. Ennek következtében május 12-én az újságok jelentős árleszállításokról adnak hírt. A gazdasági élet ilyetén alakulásában része volt annak a stabilitásnak, amelyet a város életében a megszállók új politikája és a pártnak ehhez való viszonya és helyzetének erősödése hozott létre. Ez a megváltozott viszony tette lehetővé, hogy Pécs munkássága és a fehér terror borzalmait elítélő polgársága nyilvános népgyűlésen adjon kifejezést a Népszava szerkesztőinek, Somogyi Béla és Bacsó Béla meggyilkolása feletti felháborodásának. Hosszú idő után ez volt az első népgyűlés, melyet szabad ég alatt tarthattak! Az 1920. február 26-án a Mailáth-téren tartott gyűlés szónokainak (Pécs József, Schmira Károly, dr. Doktor Sándor és Polácsi János) javaslatára a népgyűlés kimondja, hogy tiltakozik a magyar nemzeti hadsereg Pécsre való bevonlása ellen és a megszállás fenntartását követeli „mindaddig, amíg Magyarországon a rend tökéletesen helyre nem áll", s amíg a megszállott területek munkássága meg nem győződik arról, hogy a meg nem szállott magyar területeken a demokratikus szellemű államberendezkedés gondolata válik uralkodóvá. A határozati javaslatot egy küldöttség Raies szerb alispán és CsolákAntics szerb ezezredes elé terjeszti, akik megígérik, hogy azt az SHS-kormányhoz továbbítják.

23 Az annexió veszélye és a fehér terror rémségei meredtek fel a jövő horizontján a megszállott területek lakosságának aggódó tekintete előtt. E két malomkő között őrlődve, s az egyre súlyosabbá váló gazdasági helyzet gondjaitól sújva a tömegek Hajdú Gyulától remélték a bizonytalanságból kivezető út megmutatását. A szerbek beleegyeztek az olaszországi emigrációban levő Hajdú Gyula hazatérésébe. Még ennél is tovább megy az új SHS-politika az engedményekben. Június 13án újabb népgyűlést engedélyez a Szocialista Pártnak — ezúttal a Széchenyi téren —, ahol Szabó Ferenc, Polácsi János, Pécs József és Schmira Károly felszólalása után a többezres tömeg határozati javaslatot fogad el, amely követeli, hogy a párizsi békekonferencián Magyarországnak ítélt, de jelenleg az SHS-hadsereg által megszállva tartott területeket mindaddig ne ürítsék ki, míg Magyarország kormányzata vissza nem tér legalább is az 1918-as októberi forradalom által teremtett kormányzati rendszerhez.

24 Az eddigieknél is nagyobb jelentőségű 23 Pécs-Baranya 1918—1928., 79. 1. 24 Uo. 85. 1. azonban az a megmozdulás, amelynek célja az 1918-ban megszüntetett Nemzeti Tanács visszaállítása, ill. újjáalakítása volt. Az augusztus 8-án, a Mailáth téren megtartott hatalmas népgyűlés első szónoka Dr. Doktor Sándor volt, aki erélyesen visszautasította a reakciós hírverést, hogy az itteni magyarok hazaárulást követnek el. „A mi hazánk nem Horthy országa ... A mi hazánk nem ismer elnyomást, nem ismer urat és szolgát." A népgyűlés megalakította a Nemzeti Tanácsot, melynek 34 szocialista, 15 polgári radikális és 3 pártonkívüli tagja lett. Elnökké Dr. Doktor Sándort választották.

25 A Nemzeti Tanács nyomban össze is ült, kihirdette a választói jogosultság és választási eljárás szabályait. Szavazati joga lesz minden 20 éven felüli férfinek. Titkos szavazással, ikerületenként, lajstromokkal fognak 100 tagot választani a törvényhatósági bizottságba. A reakció lázas igyekezettel próbálta a szocialisták terveit elgáncsolni, — sikertelenül. Közben — augusztus 26-án — visszatért emigrációjából Dr. Hajdú Gyula, akit a munkásságnak mintegy 5—6000 főnyi tömege várt az állomáson s a III. Internaeionálét éltetve vonultak végig a városon.

26 Az augusztus 29-én és 30-án megtartott választásokból a szociáldemokrata párt került ki fölényes győzelemmel. A választási győzelemmel a. párt kezébe került a város vezetése is. Az új törvényhatósági bizottság elnöke Dr. Doktor Sándor lett. A pillanatnyi helyzetben Linder Bélának, a Károlyi-kormány volt hadügyminiszterének a polgármesterré jelölése látszott célszerűnek, aki politikai tekintélye mellett baranyai, felesége pedig szerb származású volt. Szeptember 23-án az új városi vezetőség hivatalba lépett. A szociáldemokrata városvezetés igyekezett rendet teremteni a nehéz gazdasági és pénzügyi viszonyok között, hogy megfeleljen a munkásság és a választók egyéb rétegei bizalmának. Pénzügyi intézkedéseivel a következő fejezetben részletesen foglalkozunk. Hajdú Gyula visszatérése után a párt irányvonalának kijelölésében is fontos lépés történt. A pártvezetőség kimondta, hogy a párt a „Szocialista Párt" névvel a III. Internacionálé elveit teszi magáévá. Az annexióval szemben határozott elutasítás volt a párt álláspontja, de a megszállás fenntartását 25 Hajdú Gy.: i. m. 380. 1. 26 Babies András: Pártharcok és munkásmozgalom Pécsett és Baranyáiban a szerb megszállás alatt. (MTPBE., 67. 1)