Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Szabó Gyula: Pécs szükségpénzei 1919–21-ben

108 SZABÓ GYULA dr. Doktor Sándor, a Bábaképző Intézet tudós igazgatója, Ember János, Bodnár Zsigmond tanfelügyelők, Polácsi János tanító és mások.

19 Sem azelőtt, és — egy negyedszázadon át — azután sem látott ez a város és ez a megye olyan lüktető szellemi és társadalmi életet, mint ebben az időben. Szinte hihetetlen, de mégis való, hogy e rövid idő alatt mintegy harminc újságja és különféle hetilapja jelent meg — jórészt egyidejűleg! — az itt élő, bizonytalan sorsú, maroknyi népnek!

20 A gazdasági élet eléggé ellentmondásos képet mutatott: egyfelől élénk kereskedelem, másfelől drágaság és bankjegyhiány jellemezte a helyzetet. A megszállás arra kényszerítette a pécsi és baranyai kereskedőket, hogy útlevél nélkül megközelíthető tájak felé orientálódjanak bevásárlásaiknál és Eszék, Laibach, Zágráb, Marburg és Belgrád lettek a legversenyképesebb felvevő és értékesítő piacaik. A sörnek, pezsgőnek, bornak, bútornak Szerbia volt a legjobb piaca, és az idehozott áruk, bár azokat tetemes vámokkal terhelték meg, és voltak napok 2—3 millió dinár vámbevétellel a pécsi szerb fővámhivatalnál, mégis, az eladási árak versenyezhettek a budapesti és bécsi árakkal. A forgalom igen jelentékeny, élénk volt és az idegenforgalom soha el nem képzelt méreteket ért el, „és olyan lumpolások sem léteztek a mi csendes városunkban, mint a szerb megszállás alatt", — írja egy jobboldali beállítottságú újságírólapszerkesztő. Ennek a könnyű pénzpocsékolásnak — olvassuk a továbbiakban — a szerb tisztviselők és katonatisztek háborús keresete és mellékjövedelme adta meg az anyagi lehetőségét. A színház és az egyre-másra szaporodó mulatók minden este zsúfolásig telve vannak. Ugyanakkor meglepő elfogulatlansággal állapítja meg a könyv írója, hogy „Pécsett voltak a legmagasabb munkabérek Magyarországon."

21 Ennek az állításnak az igazolására minden célzatosság nélkül kiragadjuk a pécsi villamos alkalmazottainak a szocialista kormányzat által foganatosított fizetésrendezését. A kocsivezetők havi fizetését 1380— 1440 koronában állapították meg, egyben gondoskodtak élelmiszerellátásukról is. Havonta és fejenként (családtagonként) 8 kg lisztet kaptak 4 koronás árban, továbbá fejenként 19 Szabó Gyula: A kortárs is így látta... — „Szociális tanfolyam"-nak nevezett előadássorozatot is indítottak, hetenként egyszer, az Uránia mozi helyiségében. Ezen Hajdú Gyula, Doktor Sándor, Steinmetz István mérnök és Stehly József tanító tartottak előadásokat. (Hajdú Gy.: i. m. 355. 1.) 20 Szabó Gy.: uo. 21 Lenkei Lajos: Negyven év Pécs életéből. (Pécs, 1934., 286. 1.) és családtagonként 1 kg zsírt. Ezen felül az eddigi 11 naponkénti szabadnap helyett most minden 8-ik napon élveznek teljes szolgálatmentességet. A városi alkalmazottak fizetését egyenlővé tették, csupán a pótlékoknál van eltérés. Esze^ • rint minden alkalmazott havi 2500 koronás fizetést élvez, ehhez 20%-os működési pótlék járul és családtagonként a fizetés 10%-a, mint családi pótlék. Az élelmiszerkedvezményt továbbra is a régi alapon kapják. (A forrásunk anyagát képező reakciós beállítottságú újság cikke megjegyzi: hogy „az alkalmazottak egyelőre nem panaszkodhatnak".

22

) Noha bizonyos árucikkek csak korlátozott mértékben voltak hozzáférhetők, ugyanakkor Magyarországon hiánycikknek számító áruféleségek nagy bőségben voltaik kaphatók. 1921 január 1-én a pécsi kereskedelem jövőjéről az .alábbiakban nyilatkoznak a jobboldali Dunántúlban a megkérdezett illetékesek: Fürst Gyula, kereskedelmi tanácsos: „Pécs, mint a kis Magyarország egyik legnagyobb és kultúra tekintetében számottevő városa, hivatva van arra, mint határváros, hogy a két ország egymásközti forgalmának lebonyolításánál nagy szerepet vállaljon. Magyaország és a Jugoszláv Királyság viszonya a jövőben kell, hogy a legbensőségesebben alakuljon" — A továbbiakban úgy véli, „hogy sok ellenségünk közül a jugoszláv állam a legkevésbé ad okot bizonyos reváns-eszmék táplálására". Lelkes János, a fűszerkeireskedők egyesületének elnöke: ,,A fűszerkereskedők áruforgalmi részvénytársasága megalapításával — a valuta hullámzásának figyelembevételével — az árak Pécsett 20—25%-kal olcsóbbak. Ezen alapítás csekély négy hónapi fennállása óta összeköttetésben áll az egész Baranyával, sőt még Osijekre is szállít áruikat. Ezen kívül ellátja különböző árukkal a helybeli fogyasztási szövetkezeteket is. Amint a viszonyok ezt lehetővé teszik, a fűszer-gyarmatáru szakmában egyik legolcsóbb bevásárlási forrás Pécs lesz." A két nyilatkozatból, valamint az újságokban közölt üzleti hirdetésekből kitűnik, hogy a megszállók a kereskedelem mozgását általában nem akadályozták, mivel ehhez a szerb burzsoáziának is érdekei fűződtek; másfelől a szocialista kormányzat óta alakult egyik kereskedelmi vállalat életrevalóságáról és árszabályozó jelentőségéről szerezhetünk tudomást. A magyarországi korona stabilizálódása hatással van a jelentékeny mennyiségű ma22 Dunántúl, 1921. január 1.