Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Szabó Gyula: Pécs szükségpénzei 1919–21-ben

106 SZABÓ Ennek az északi sávnak a szegényparaszt­sága, ipari- és bányamunkássága gyors ütem­ben igyekezett megvalósítani a forradalmi át­alakulás nyújtotta lehetőségek keretein belül a szocialista célokat. A bányákat államosítot­ták s a Somogy megyei példákat követve, 1919 elején itt is megszaporodnak a földfog­lalások. A Tanácsköztársaság kikiáltása után Sásdon megalakult direktórium — három munkástaggal — igyekezett a tanácshatalom intézkedéseit rendre megvalósítani. Jelentős ténykedése volt a földbirtok szocializálása és a köztulajdonba vett földön a szövetkezeti gazdálkodás kialakítása. 3 Baranya megyének ezt az északi sávját 7 küldött képviselte a Tanácsok Országos Gyűlésében. E levágott kis résznek a sorsa a továbbiakban a meg nem szállott területek politikai és gazdasági adottságainak megfelelően alakult, miért is ez alkalommal ezzel a kérdéssel bővebben fog­lalkozni nem kívánunk. A megszállt megyerészben az SHS királyi csapatok magatartása, amely kezdetben békés színezetűnek látszott, hamarosan ellenséges magatartásúvá változott. Az az imperialista szándék vezette őket, hogy ezt a területet mindenáron Nagy-Szerbiához csatolják. 4 A demarkációs vonaltól délre eső terület elsza­kítására irányuló törekvést már 1918 őszén illetéktelenül ugyan, de kifejezésre juttatta az "Újvidéken (Novisad) megalakult Narodna Uprava (Nemzeti Tanács). Ennek az expan­ziós politikának a keresztülvitelét kapta fő­feladatul a Narodna Uprava által kijelölt s 1919 január 17-én kinevezett főispán, Pandu­rovics László, volt pécsi hadapródiskolai ta­nár. 5 Az egyre nyilvánvalóbban megmutatkozó annexiós szándék s a megszállók által véghez­vitt durva atrocitások a lakosság ellenkezé­sének nyílt kirobbanásával fenyegettek. Ezért a katonai parancsnok, Stevo Radovanovics ezredes kiragaszttatja azt a hírhedtté vált plakátot, melyen a város ellenséges magatar­tásával szemben a városnak a föld színéről \ 3 Babies András: Baranya megye története. (Ba­ranya. Pécs, 1958., 107. 1.) — A termelőszövetkezeti mozgalom kialakításában s általában a szegény föld­műves nép érdekeinek megvédése tekintetében nagy hatással volt az észak-baranyai községek népére La­tinka Sándor, a Somogy megyei direktórium elnö­kének nagy tekintélye. (Kopasz Gábor: i. m. 115— 116. 1.) 4 Kopasz Gábor hozzászólása Kleinné Nagy Zsu­zsa „Baranya megye történetének néhány vonása a Tanácsköztársaság idején" c. előadásához. (Pécs, 1955., Dunántúli Tudományos Gyűjtemény, 2. sz. 25. 1.) 5 Babies András: i. m. 108. 1. GYULA való eltörlésével fenyegetőzik. 6 Az így kiéle­sedett helyzet Pécs egész társadalmát a meg­szállás elleni demonstratív akcióra mozgósí­totta. A pécsi összmunkásság a polgárság tel­jes anyagi és erkölcsi támogatásával 18 napos sztrájkot kezdett, mely méreteiben és célki­tűzésében egyaránt a nemzetközi munkás­mozgalomban is jelentős helyet foglal el. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy mind a nagy sztrájk alkalmával, mind a későbben felme­rült ellentétek a megszállókkal, nem sovinisz­ta-nacionalista indulatból fakadtak. A pécsi és baranyai munkásság a szerb—horvát— szlovén munkásságot vele szolidáris testvéré­nek tekintette. Dokumentumokkal bizonyított tény, hogy 1919. áprilisában, amikor az antant először kísérelte meg megszervezni az inter­venciót Tanács-Magyarország ellen, a szerb —'horvát—szlovén állam munkásosztálya ki­jelentette szolidaritását a magyar proletariá­tussal és élesen tiltakozott az ellen, hogy szerb intervenciós csapatokat küldjenek Magyar­országra. Pécs és Baranya megye magyar né­pének a munkásság által vezetett hazafias el­lenállása nem Jugoszlávia népei, hanem az SHS királyság imperialista-militarista körei­nek szándékai ellen irányult. Ebben a maga­tartásban teljes egyetértés alakult ki az SHS állam munkássága és Pécs-Baranya munkás­sága között. Ez az általános, nagy sztrájk, mely feb­ruár 22-én kezdődött, igen komoly kihatással volt a megszálló hatalom cselekedeteinek kül­ső megnyilvánulására is; bár továbbra sem változott, csak diplomatikusabb eszközökkel kísérelték meg az eredeti célt megvalósítani. 7 A Tanácsköztársaság idején az imperialis­ta megszállók még fokozták ellenséges maga­tartásukat. A demarkációs vonalon a közle­kedést megszüntették, a vonalat lezárták. Féltek, hogy a proletariátus forradalma át­csap a megszállott részekre is. A Tanácskor­mány csak légi úton, repülőgéppel tudott bi­zonyos propagandát kifejteni. A szocialista eszméket tűzzel-vassal irtották. 8 Egy ellenforradalmi kiadvány dr. Hajdú Gyula jellemzésével kapcsolatban megállapít­ja, hogy „tízezer jólszervezett harcos szociál­demokrata munkással rendelkezett, olyan tá­borral, amelyhez hasonlót sem fegyelem, sem szervezettség, sem öntudatosság tekintetében 6 Pécs-Baranya 1918—1928. (Pécs, é. п., 45. 1.) A krónikás megjegyzi, hogy a gyáva fenyegetést a német hadsereg egy romániai plakátjáról másolta le a szerb ezredes egyik bácskai tolmácsa. 7 Babies András: i. m. 108. 1. 8 Kopasz Gábor: hozzászólása K. Nagy Zsuzsa előadásához, 25. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents