Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)
Szabó Gyula: Pécs szükségpénzei 1919–21-ben
106 SZABÓ Ennek az északi sávnak a szegényparasztsága, ipari- és bányamunkássága gyors ütemben igyekezett megvalósítani a forradalmi átalakulás nyújtotta lehetőségek keretein belül a szocialista célokat. A bányákat államosították s a Somogy megyei példákat követve, 1919 elején itt is megszaporodnak a földfoglalások. A Tanácsköztársaság kikiáltása után Sásdon megalakult direktórium — három munkástaggal — igyekezett a tanácshatalom intézkedéseit rendre megvalósítani. Jelentős ténykedése volt a földbirtok szocializálása és a köztulajdonba vett földön a szövetkezeti gazdálkodás kialakítása. 3 Baranya megyének ezt az északi sávját 7 küldött képviselte a Tanácsok Országos Gyűlésében. E levágott kis résznek a sorsa a továbbiakban a meg nem szállott területek politikai és gazdasági adottságainak megfelelően alakult, miért is ez alkalommal ezzel a kérdéssel bővebben foglalkozni nem kívánunk. A megszállt megyerészben az SHS királyi csapatok magatartása, amely kezdetben békés színezetűnek látszott, hamarosan ellenséges magatartásúvá változott. Az az imperialista szándék vezette őket, hogy ezt a területet mindenáron Nagy-Szerbiához csatolják. 4 A demarkációs vonaltól délre eső terület elszakítására irányuló törekvést már 1918 őszén illetéktelenül ugyan, de kifejezésre juttatta az "Újvidéken (Novisad) megalakult Narodna Uprava (Nemzeti Tanács). Ennek az expanziós politikának a keresztülvitelét kapta főfeladatul a Narodna Uprava által kijelölt s 1919 január 17-én kinevezett főispán, Pandurovics László, volt pécsi hadapródiskolai tanár. 5 Az egyre nyilvánvalóbban megmutatkozó annexiós szándék s a megszállók által véghezvitt durva atrocitások a lakosság ellenkezésének nyílt kirobbanásával fenyegettek. Ezért a katonai parancsnok, Stevo Radovanovics ezredes kiragaszttatja azt a hírhedtté vált plakátot, melyen a város ellenséges magatartásával szemben a városnak a föld színéről \ 3 Babies András: Baranya megye története. (Baranya. Pécs, 1958., 107. 1.) — A termelőszövetkezeti mozgalom kialakításában s általában a szegény földműves nép érdekeinek megvédése tekintetében nagy hatással volt az észak-baranyai községek népére Latinka Sándor, a Somogy megyei direktórium elnökének nagy tekintélye. (Kopasz Gábor: i. m. 115— 116. 1.) 4 Kopasz Gábor hozzászólása Kleinné Nagy Zsuzsa „Baranya megye történetének néhány vonása a Tanácsköztársaság idején" c. előadásához. (Pécs, 1955., Dunántúli Tudományos Gyűjtemény, 2. sz. 25. 1.) 5 Babies András: i. m. 108. 1. GYULA való eltörlésével fenyegetőzik. 6 Az így kiélesedett helyzet Pécs egész társadalmát a megszállás elleni demonstratív akcióra mozgósította. A pécsi összmunkásság a polgárság teljes anyagi és erkölcsi támogatásával 18 napos sztrájkot kezdett, mely méreteiben és célkitűzésében egyaránt a nemzetközi munkásmozgalomban is jelentős helyet foglal el. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy mind a nagy sztrájk alkalmával, mind a későbben felmerült ellentétek a megszállókkal, nem soviniszta-nacionalista indulatból fakadtak. A pécsi és baranyai munkásság a szerb—horvát— szlovén munkásságot vele szolidáris testvérének tekintette. Dokumentumokkal bizonyított tény, hogy 1919. áprilisában, amikor az antant először kísérelte meg megszervezni az intervenciót Tanács-Magyarország ellen, a szerb —'horvát—szlovén állam munkásosztálya kijelentette szolidaritását a magyar proletariátussal és élesen tiltakozott az ellen, hogy szerb intervenciós csapatokat küldjenek Magyarországra. Pécs és Baranya megye magyar népének a munkásság által vezetett hazafias ellenállása nem Jugoszlávia népei, hanem az SHS királyság imperialista-militarista köreinek szándékai ellen irányult. Ebben a magatartásban teljes egyetértés alakult ki az SHS állam munkássága és Pécs-Baranya munkássága között. Ez az általános, nagy sztrájk, mely február 22-én kezdődött, igen komoly kihatással volt a megszálló hatalom cselekedeteinek külső megnyilvánulására is; bár továbbra sem változott, csak diplomatikusabb eszközökkel kísérelték meg az eredeti célt megvalósítani. 7 A Tanácsköztársaság idején az imperialista megszállók még fokozták ellenséges magatartásukat. A demarkációs vonalon a közlekedést megszüntették, a vonalat lezárták. Féltek, hogy a proletariátus forradalma átcsap a megszállott részekre is. A Tanácskormány csak légi úton, repülőgéppel tudott bizonyos propagandát kifejteni. A szocialista eszméket tűzzel-vassal irtották. 8 Egy ellenforradalmi kiadvány dr. Hajdú Gyula jellemzésével kapcsolatban megállapítja, hogy „tízezer jólszervezett harcos szociáldemokrata munkással rendelkezett, olyan táborral, amelyhez hasonlót sem fegyelem, sem szervezettség, sem öntudatosság tekintetében 6 Pécs-Baranya 1918—1928. (Pécs, é. п., 45. 1.) A krónikás megjegyzi, hogy a gyáva fenyegetést a német hadsereg egy romániai plakátjáról másolta le a szerb ezredes egyik bácskai tolmácsa. 7 Babies András: i. m. 108. 1. 8 Kopasz Gábor: hozzászólása K. Nagy Zsuzsa előadásához, 25. 1.