Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

Petrovich Ede: Pécs középkori kórháza

PECS KÖZÉPKORI KÓRHAZA 273 két „.patikájuk".

19 Szinte bizonyos, hogy a Sermones dominicales néven nyilvántartott és 1456-ban írt kódex szentbeszédei ebben a templomban hangzottak el. Sőt az is valószínű, hogy a kódexnek Sziládi által föltételezett szerzője, Dénes kanonok, azonos a templom egyik plébánosával.

20 Ezt a lüktető, a hívek javára irányuló tevékenységet szem. előtt tartva, valószínűnek véljük, hogy az egyházközség nem feledkezett meg beteg, elhagyott sorstársairól sem, az ő érdekükben szervezte, vagy talán átvette a (korábban székesegyházi (káptalani) kórházat, mely így függvénye lett a pécsi Szent Bertalan egyháznak. E szoros kapcsolat következtében vette föl az ispotály a Bertalan nevet. Ez a magyarázat azonban még nem ad feleletet arra a kérdésre, miért változtatták meg a kórház nevét? Ha az ispotály anyára hozzátapadt a Bertalan-egyházközséghez, má indokolta, hogy elszakadjon ettől az alaptól és új nevet vegyen föl? Habár e kérdés megoldásában egyedül kombinációira támaszkodhatunk, azonban éppen ez a kombináció az, mely új vonással gazdagíthatja városunk történetét. Az adatok arról tanúskodnak hogy a névcsere 1365. szept. 24. és 1393. júl 10. között következett be. A névváltozás oka nem lehetett egyedül az 1231-ben meghalt és 1235ben már szentté avatott Árpád-házi Erzsébet XIV. században széles körben elterjedt tiszteletének pécsi föllobbanása. Szent Erzsébetnek ugyanis 1350 előtt Pécsett nem mutatható ki emlékszerű tisztelete. Nem volt kápolnája, noha már 1333-ban létezett Pécsett Ilona-, illetve Jakab-kápolna. Nem volt oltára, sem a szókesegyházbain, sem a Bertalan templomiban.' (A többi templomiból hiányoznak az adatok.) Az első Erzsébet-oltárt a székesegyház melletti ún. Aranyos Mária-ká~ 19 Веке Antal: Római emlékek a magyar egyház XV. szd. történetéből. Tört. Tár. ЩШ év 11. lap. (Takács Sándor) fejtegetése nyomán — A magyar patika. Századok. 1907. év 332,. lap — szívesen elfogadjuk, hogy a középkori oklevelekiben a patika szó nem mindig jelent gyógyszertárt. De hogy sohasem jelentené azt, nem tudjuk magunkévá tenni. Mert ez esetben mi értelme volna egy pappal kapcsolatosan e (megnevezésnek: apothecarius? Ha e szó csak annyit akarna jelenteni, mint amit pappal kapcsolatiban e szó: orgonista jelent: orgonához értő, orgonán játszó pap, az apothecarius megjelölésének ez az értelme: orvosságok készítéséhez értő pap, sejteti, hogy a patika szó alatt is többet értsünk, 'mint egyszerű vegyeskereskedést, ahol többek közt gyógyszert is árulnak.) 3J Sziládi Áron: Sermones dominicales. Bp. 1910. I. köt. VIII. lap. polnában találjuk. Ezt a kápolnát azonban csak 1355-ben építették föl. A kimutatott kultuszHhiány elég indok volna, hogy a közkedvelt magyar szentnek Pécsett is monumentális emléket állítsanak. De nem indokolja meg az időt: miért éppen 1365. után következett be a névcsere? Nem maradéktalan indoklás az sem, hogy a jelzett időben esetleg új templom épült az ispotály mellé, mely templomot Szent Erzsébet tiszteletére szentelték, és így az új templomról csúszott át az elnevezés a kórházra. Véleményünk szerint az Erzsébet-templom fölépítése és a kórház nevének megváltoztatása összefügghet a Nagy Lajos király által 1365-ben alapított és V. Orbán pápa által 1367. szeptember 1-én jóváhagyott pécsi egyetem megszervezésével. Az akkor fölállított orvostudományi kar követelte, hogy a városnak (és bizonyára az egész környéknek) egyetlen egészségügyi intézményét fejlesszék, esetleg bővítsék, de minden bizonynyal kivonják a Szent Bertalan egyházközség joghatósága alól. A jogi helyzetben történt változás alkalmul szolgálhatott egy új templom építésére, mely templomot most Szent Erzsébet oltalma alá helyztek a vele összefüggő kórházzal együtt. Vázolt föltevésnek nem mond ellen az a tény, hogy az Erzsébet-ispotály igazgatói között kanonokok is voltak. Viszont megerősíteni látszik az a körülmény, hogy az Erzsébet-ispotály igazgatói sohasem voltak egyúttal a Bertalan-templom plébánoisai is. A kórház tehát független volt a plébániától. Ezzel szemben az 1365. év előtti esztendőkben, annak ellenére, hogy csak két évben ismerjük mindkét intézmény vezetőit, mégis akadt egy év, amikor egy ember kormányozta a két épületet: 1320-ban Péter volt a rektora épp úgy az ispotálynak, mint a Bertalan-templomnak. 1333—34-ben Tamás volt a rector hospitálás, míg Kozma a Bertalantemplom igazgató-lelkésze . A kórház névváltozásának vázolt föltevése nemcsak azt az állítást támasztja alá, hogy a Nagy Lajos-kori pécsi egyetemnek volt orvosi fakultása,

21 hanem rávilágít arra a körültekintő gondosságra és nemes áldozatkészségre, mellyel a város lakói az egyetemet fogadták. Nem nagy jelentőségű e megállapítás, mégis új, napfényt sugárzó színt visz bele városunk középkori történetének képébe. 21 Vörös Márton: A középkori pécsi egyetem kérdéséhez. Különlenyomat a Pécsi Orvostudományi Egyetem tájékoztatója a hallgatók számára. 1955/56. tanév című kiadványból. 18 J. P. Múzeum