Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)
Reuter Camillo: Pécs város neve
PÉCS VÁROS NEVE 265 - Ezekkel a példákkal szemben Pécs neve határozottan és egyöntetűen mindig cs hangot mutat. Itt nem játszhatott szerepet a közismert és gyakran szereplő helynevek helyesírásának konzervativizmusa, mert Pécs helyett írásbeliségünk majd mindig annak latin nevét használta. Pécsvárad neve pedig csak a XIV. sz. első .harmadában kezd egyöntetű alakban szerepelni, addig megnevezése nagy változatosságot mutat. Ismétlem Melich János azon — véleményem szeiriint igen fontos — megállapítását, hogy „Pécs ... olyan név, amely valamely honfoglalás előtt itt élt nép nyelvében hasonló hangalakban megvolt." 78 Ha tehát az esetleg számbaj öhető kajhorvát nép adta volna át városunk nevét, felmerül a kérdés, hogy ismerünk-e délszláv (vagy szláv) nyelvterületen hasonló vagy hasonlóan alkotott helyneveket. Az már igazolt és elismert tétel, hogy Pest város neve a .magyar pest azaz ,kemence' köznévből származik s az a bulgár pest 'fornax, turnus, kemence' szóval azonos.' 9 Mint már említettem a pest jövevényszó nyelvünkben mint tájszó több helyen él, s mint térszínforma neve is ismert. A pest szavunkra már a XIII. sz.-tól vannak adataink. 80 Gyakori a mészpest szavunk az erdélyi Kalotaszeg helynevei között. 81 Ugyanez a szó kimutatható a délszlávban pec, pec alakban. A horvátországi toplicai konvent egy 1404-ben kelt, de ránk 1524. évi másolatban fennmaradt oklevelében a határjárást megejtve azt leírták s abban a következőket mondják: „A határ in rippa fluvii Hwthyne [ ") : Hwchyne] kezdődik in quadam fornace lapidée, amelyet Peecfr-nek neveznek," majd „visszatér ad dictam fornacem si ve Peech". 82 E történelmi adat igazolja azt, hogy a szláv pec azaz ,кетепсе' szó a Magyarország területéin élő szlávságnál ismert volt, mint köznév, s abból helynév alakulhatott. Ezek után az bizonyítandó, hogy a magyarsággal együttélt szlávság e köznevet f el73 Melich i. m. 4113. 79 Melich i. т. Ш—142. Fehér G. i. m. 1(8—19. lapján újra felveti — tévesen — az eredeti bolgár névadás gondolatát. 80 Szamota — Zolmai: Oklevélszótár. „pest" és „mészpest" címszavak alatt. 81 Szabó T. Attila: Kalotaszeg helynevei. Kolozsvár, 1942. Lásd a névmutatót.. . 82 Mályusz Elemér; Zsigmondkori oklevéltár. Bp. 1'956. II/il. 922. sz. reg. . . • • • • használta-e akár hazánk, akár saját hazája területén helynévnek. 83 Kétségtelenül azonos városunk nevével a XV— XVI. sz.-ban az Aldunán Or so va mellett fontos haitárerődítésfcént szereplő Pécs vár neve is. A vár sorsa külön kutatást érdemelne. Itt röviden Pesthy Frigyes után ismer. tetem a minket érdeklő adatokat. 84 Neve 1439-ben Peech, 1443-ban Peech ~ Peeth, majd 1504-ben Petycz (nem Petic-nek olvasandó!).1513-ban opp. Peeth, Petin, 1519-ben Peeth stb. A t-s olvasatok feltehetően hibás olvasatok Pécs helyett, ezt bizonyítja Ortelius térképén lévő Petz alakban írott név is. 8r > Abaúj-Torna megyében lévő Fulókércs határában van Peceny helynév. A név egy 1270-i hamis oklevélben mint poss. Pechen bukkan fel. A név a szláv pec szó és a valahová valót jelentő -jane népnévképző összetétele, s jelentése ^kemencéhez tartozók'. 86 Nyitra megyében egy hegy neve Peckova hóra, ugyanitt van Peczková irtás is. 87 De számos adat lenne felsorolható Horvátország területéről is. A történelmi Csehország területéről 1432ből ismerjük Stiborkowi z Peczky (== Stibofeik z Pecky) nevét, aki a hodonini katonaság egyik vezetője volt. 88 Csehország és a Délszláv állam területéről modern adatokat is gyűjtöttem össze. 89 , 90 83 A kemence szónak harmadik szláv alakja is mint jövevényszó került be a magyarba s él a felvidéki magyarság nyelvében. Két összetételben ismerem használatát. Egyik a pecolaj, melyet régi szakácskönyveink, ételreceptjeink tartottak fenn. (M. Nyelvtört. Szótár: 1205). Ma e kifejezést Nyitra — Bars megyék magyar lakosságától ismerem, dr. Csekey Istvánné sz. közlése nyomán. A másik a peetej. Ezt a felvidéki szavunkat még kevésbé ismerik, mert rendszerint a föccstejjel vélik azonosnak. Legtöbb szótáramik is így. Ez egy „gyermekétel", mely Iborjazás utáni tej forralás útján való megtúrósodásból készül. (MNy. ЮТЭ. 21215) Ugyanezen nyitravidéki magyarság nyelvébe átkerült a pec ,mészégető kemence' értelmű szláv szó is. (Kniezsa: Szláv Jöv. I/íí. 407.) 84 Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vra. története. Bp. 1878. II. köt. 441—'444. 85 Pesty F.: Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben. Bp. 18®8. I. k. 2518—2181». 80 Dl. 302154 (= Fejér: CodDipl. V/l, 7.3). Az adatot Györffy György szívességéből közölhetem. 87 Helységnévtár 1007. 88 Kniezsa I.: Középkori cseh oklevelek. Bp. 1'95I2. 165. 89 Modern adatok a történelmi Csehország területéről: Pecka (18193, Ш09). Jicintől ÉK-re, Pegky (1928) azelőtt Petschek (1»93, 11909, 19218) Prágától K-cce, Cervené Pe^ky (1.9138) azelőtt Röthpetschkau (189®, 10Ю19, 19138) Kutná Hora-tól ÉNy-ra, Pêcin (1928) azelőtt Petschin (189)3, 19019 csak a, névimuta-
