Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)
Reuter Camillo: Pécs város neve
266 REUTER CAMILLO Szükségesnek tartom itt megemlíteni a Macedóniáiban lévő Pec, Péc, törökösen Ipek néven ismert város nevét, melyről Miklosich oly irányú véleményt nyilvánított, hogy az azonos a ,kemence' jelentésű szerb pec szóval. vö90 Ennyi adat után megállapíthatjuk tehát, hogy a szláv nyelvek kemence szavából, ill. származékaiból nyelvterületükön is számos helynevet alkottak. Nem volt tehát semmi akadálya annak, hogy a honfoglalást megelőzően itt élő szlávság — vagy tőlük a ,kemence' értelemben átvett jövevényszóval az átvevő nép — városunkat is e szóból alkotott névvel nevezzék el. Megállapítottuk, hogy a magyarság a kemence és pest jövevényszavakat használja, s az elsőt az északiszlávból, másikat a'bolgárból vették át. 91 Hogy ez nem véletlen, igazolja az, hogy a Magyarország területére jóval későbben érkező, és ugyancsak nomadizáló kúnoik sem ismerték, s a kún nyelv híres nyelvemléke, a Velencében őrzött Codex Cumanicus a kemencét a szláv pec szóval nevezi meg, melyet a kunok az oroszból vettek át. 92 A CC első kiadója, Kuun Géza megemlíti, hogy a pec szót a bosnyákban és bulgárban is használják s azonos a székely tájszólásban használt pest ,kemence' szavunkkal. Ezek után feltehető, hogy hasonlóan idegen jövevényszóval nevezték meg a kemencét azok a török népek, amelyek keletről tólbani!) Ryehnov-tól K-re. Megjegyzem, hogye helységnév a hachari lengyeles cseh nyelvjárás hatását mutatja. Ide vonható a Prágától D-re lévő Pecnej 6418 m-es hegy neve is (1893, 1909, 1928 név nélkül jelezve). A helynevek után zárójelben megadott évszámok a következő térképeiket jelentik: Andrees allgemeiner Handihatlas. III. Aufl. Leipzig, 18193. Andrees neuer allgemeiner und österr. ung. Handatlas П. Aufl. Wien 19019. Stielers Hand-Atlas. X. Aufl. Gotha, 1928. Pecmejre vonatkozólag Id. Magiy. EtyimSzótár Dobsina címszó alatt elmondottakat. 00 Délszláv nyelvterületről a következő helyneveket ismerem: Pecka (1909) Boszniában Varcar Vakuftól DNy-ra, Peci (19019), Peci (1928) Boszniában Knintől É—ÉK-re, Pecka (iH893, 1909), Pegka (1928) Ószerbiában Szabácstól 40' ikm-re DNy—D-re, Petsch és Petsch-Berg 101(1 m (1893, 1909) Karántia és Krajna határán Villachtól DNy-ra, Béla Pec (Die Alpen 3i6. évf. I960. 147.), Pec (1898), Petsch (1900), Pec (1928) Macedóniában, törökösen Ipek. 91 Kniezsa I.: SzlávJöv. 1/1. 261, 418. Bárczi G.: SzófSzótár. 1158, 241. 92 Kuun G.: Codex Cumanicus. 102. p. és uo. Ii2. jegyz. Groenbech Károly: Komanisches Wörterbuch. Kopenhága, 1942, 117. , ..... idáig eljutottak s amelyeknek töredékeit a magyarok itt találták, s tőlük származik megyénk török földrajzi névanyaga is. E népek a déloirosz síkságról jőve az oroszokkal meglehetősen közeli érintkezésiben éltek. E következtetés lehetővé tesz egy olyan megoldást is, hogy városunkat az avarok nevezték el szlovén jövevényszavukkal Pécs-nek, hasonlóképpen ahhoz, ahogy a magyarok Pest városának bolgárszláv jövevényszóval adták nevet. De tudjuk, hogy a hazai avarság keletről többször kapott újabb erősítést, s egy ilyen oroszokkal érintkezett néprész is magával hozhatta e jövevényszót. Idevonatkozólag megemlítem, hogy az avarok edénymű vességét igazolják a Pest városi avartelepek ilyen tárgyú emlékei, melyeik majdnem kétségtelenné teszik, hogy az avar fazekasok helyben égetett készítményei, így az égetökemencét ismerniök kellett. 93 De feltételezhető egy — magyar honfoglaláskoir ide települt, telepített s feltételezhetően még kétnyelvű törökös néptöredék névadása is — északi szláv pec jövevényszavával. Volt a magyarságnak egy törzse, a kazárok vagy kabarok, amelyet Anonymus „kún" törzsnek nevez, és megemlékezik a hét kún vezérről is. 94 Fontos kiemelni azt, hogy a kabarokat e források kún, ill. székely néven, mint a magyair törzsszövetségen meglehetősen kívül álló néprészt ismerik, s orosz műveltségi hatásra mutat náluk pld. a cirill írás ismerete. 95 Ha most tudjuk azt, hogy a megye Ny-i szélétől egészen a Pécs melletti Ürögig székelyeket emlegetnek (1252: ... ad puteum Sicula, iuxta vineam Sicula HOkl, 25-6) a névadás jövevényszóval nem lenne lehetetlen. Szerintem ezt megerősíti az Almás patak régi Alma neve is, mely a magyar névadás török párhuzamos alakja. Az Almás pataknév régi Alma alakja helyneveinkben máig fennmaradt ott, ahol régen az Almás patak ágai kalandozták. így Bánfalva határában, a régi Almás medre mellett Ómadombor mocsár és erdő nevét őrizte meg egy 1846 előtt készült felvétel. 96 Szükségesnek tartom felemlíteni, hogy fennmairiadt emlékeink e török származású lakosság törökös személyneveit is megőrizte pl. Obolman, Sceryn (1330 :AO. II. 470), terra Both (1252: HOkl. 93 Alföldi — Nagy — László: Budapest az Ókorban. Bp. 1942, 1/2. k. 785, de vö.: Antiquitas Hungarica 1948. évf. 180. 94 Németh Gy.: i. m. 228, 203—41. 95 Németh Gy.: i. m. 2Ю17, 285. 90 1846e.: Pécsi áll. lt. BiU. 88 ill. 1857 :ВШ. 37. jelz. térképe.
