Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

Reuter Camillo: Pécs város neve

áse PÈÔS VAROS NEVbi dogermán nyelv Öt jelentésű rendszámnevének az emléke".

9 Nagy Géza az avair-törökből kísérelte meg a nevet megfejteni, de mivel az avar öt szót nem ismerjük, áthidalásul az altáji tatár nyelvhez fordult, ahol az öt ,pes'.

10 Elmélete helytelen, mert a régi török nyelvekben nem volt szókezdő p hang, csak b. E megfejtés már azért seim oldja meg a kérdést — ha a nyelvészeti akadályoktól el is tekintenénk —, mert a török, a magyar nyelvhez hasonlóan nem ismeri a puszta számnévből alkotott helyneveket.

11 Például felhozom, hogy Baskirföldről a Bisaul helynevet ismerjük, melynek öt-sátoralja, öt-ház jelentést adhatunk. Már Ortvay Tivadar, majd Klemm Antal rámutatott arra, hogy Korabinsky János földrajzíró és Palugyay Imre akadémikus a görög pente öt számnévből való magyarázata cáfolatra sem érdemes.

12 Kuun Géza a Codex Cumanicus-ban a Beci el 'urbs munita, castellum' szónál tesz feljegyzést, hogy e szó azonos a magyar Bécs és Pécs városnevekkel.

13 E magyarázatot a magyar Etymologiai Szótár .a Bécs városnévre elfogadja, s egy esetleges avar eredetet is elfogadhatónak tart. Értelme az avarban előttünk ismeretlen. A Pécs névre a iszótár nem nyilatkozik, valószínűleg a szókezdő p miatt. Zunkovic Márton cseh kutató a Pec helyneveket a szlovén pec, peca, pecati ,őrködés, gondosság' szavakkal veti egybe.

14 Borovszky Samu és Czirbusz Géza a szláv pec .szikla, sziklafar; Alföldi András az illír nyelvből kívánta a város nevét megfejteni.

1-'' Azonban Borovszky és Czirbusz nem vet9 Melich i. rn. 413. E feltevésénél igen nagy nehézséget jelent a helyinévadás szokatlan volta. 10 Nagy Géza: Borovszky S.: A honfoglalás története. II. kiad. Bp. 1894. с könyv ismertetése az Ethnogiraphia 1804. évf. 2Ю18. 11 Szendrey Ákos: Számnevekből alakult magyar helynevek. MNy. 1934. 2198—304. 12 Korabinsky János: Geogr. — Histor. und Produkten Lexikon von Ungarn, Pozsony, 17®ö. 187. Palugyay Imre: Magyarország történeti, földirati s állami legújabb leírása. Buda, 1802—66. I—

IV. köt. Klemm i. m. 12, Ortvay i. m. 210. 13 Kuun Géza: Codex Cuimanicus. Bp., 1880. 30D. Zunkovic Márton: Etymologisches Ortsnaimenlexikon, Kremsier 1915, 139. 15 Borovszky Samu: A honfoglalás története. Bp. H804, 73. Czirbusz Géza: Das Natürliche in der Namenkunde von Ungarn. 1:919, 18. Alföldi András id.: Akadémiai székfoglaló. Utóbbi kettőt Klemm A. említi i. m.-ban. Sajnos Alföldi András akad. székfoglalójához nem tudtam hozzájutni. ték figyelembe, hogy a szláv pest illetve pec szónak az 'üreg, barlang, szikla' és 'szikla fal' értelmezés későbbi fejlődménye.

16 Az eddigi értelmezőktől függetlenül Nyers Károly beregszászi tanár egy előadásában

17 felveti azt a magyarázatot, hogy a Pécs, ill. Bécs helynév a szláv pec 'kemence' szóból származik. Elmélete feledésbe merült, míg Klemm Antal dolgozatában állásfoglalás nélkül közölte. 1923-ban Niederle Lubor a Pest, Péc és Pécs helységneveket azonos értelműnek állítja. Pest-et a bulgár pesti, Péc-et a szlovák pec, Pécs-et a szlovén vagy szeinb pec szóból származónak tartja, s mindegyik nevet a magyar honfoglalás előtti szláv névadásnak véli. Melich János Niederlé-nek — a magyar kutatások figyelembe nem vételével készült — állítását cáfolja. Bizonyítja a Pest név származását a magyar pest jövevényszóból, a Péc helységnév eredetét a magyar Péc nemzetség bajor Pütz ~ Petz < Bär 'medve' személynév becézőalakjából származó nevében látja. (Vö. 27.) Városunk nevére felállított magyarázattal nem foglalkozik, de megállapítja, hogy mindháram helységnév csak a honfoglalás után bukkan fel, s így ezért sem lehetnek honfoglalás előtti szláv névadások.

18 A város nevének legutolsó fejt égető je Klemm Antal többször idézett, nagy gondossággal összeállított munkájában a kérdést legtüzetesebben tárgyalja. Történeti áttekintés, az adatok gondos mérlegelése után arra a megállapításra jut, hogy városunk neve a Péter személynév magyar kicsinyítőképzős alakja. A névadás okát abban látja, hogy Pécsett Szt. Péter tiszteletéire felszentelt székesegyházat alapítottak.

19 Hivatkozik munkájában arra, hogy a magyarban a Péter személynévnek Pét alakja is volt, s igazolásul a Veszprém megyei Pét községet említi. E megállapítása azonban feltevését nem igazolja, mert e helység neve nincs összefüggésben a Petrus > Péter személynévvel, Kétségtelen, hogy ismerjük feltehetően a la10 Pais Dezső: Budapest kialakulásának kezdetei. MNy. 10154, 510. 17 Nyers Károly: A földrajzi terminológia egységesítése s a földrajzi egyedek egyöntetű, megfelelő elnevezéséről. Előadás, megjelent az Qrsz. Tanáregy. Közi. Ii900. évf. 11. sz.-ban 18 Niederle Lubor: Manuel de l'antiquité slave. I. köt. Paris, 1923. Kritikai ismertetését adja Melich János: Revue des Études Hongroises et finno — ougriennes. 1923. évf. 207—218. De vö. a 44. sz. jegyzettel. 19 Klemm Antal i. m. 15.