Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

Horvát A. Olivér: Mecsek-környéki rétek

MECSEK-KÖRNYÉKI RÉTEK 55 azonálisan jelentkeznek és fennmaradásukhoz is szükségesek a különleges orografiai, mikroklímatikus és pedológiai adottságok. Ezeknek a sztyepréteknek fcarakteríajai kontinentális, pontusi, szubmediterrán és a Mecseiken részben illyr flóraelemefcből tevődnek össze. A lappangó sasos sztyeperét a Mecseikben csak nyomokban lelhető- fel, kis foltokban (Caricetum humilis) keveredve a Mecsekre és a Nagyharsányi-hegyre jelemző csenkeszes sztyeprét elemeivel és rozsnokkal (Bromus erectus és B. e. ssp. pannonicus-szal), ami nagy állandósággal (K V) kíséri a Mecseken a csenkeszes sztyeprétet. Ez nyugati (atlanti) vonás és részben arra mutat, hogy irtás után keletkezett rozsnokos növénytársulásokból alakultak ki a mecseki sztyepretek. A Budaihegyek (Sternbergki colchicijlora, Gagea Ъоhemica) sztyeprétjeinek és a mecsekieknek is megvárnak a maguk karakterfajaik (a Mecseken: Arteinisia alba, Plantago argentea; részben a tölgyesékkel közösek : Galium lucidum, Trigonella gladiata). Egyébként a csenkeszes sztyeprét a legelterjedtebb és leggazdagabb sztyeprét növényszövetkezet az egész Magyar Közép-hegységben, számos változattal. Karbonátokból felépülő kőzetek elmálásából kelekezett rendzina talajon található. Sedum, Sempervivum fajok után alakul ki és zárt gyepeket alkot. Közbülső stádimua is van a Mecseken (Melicetum ciliatae). Fokozatosan és részben mozaikszerűen átmegy a kairsztbofcoirerdőbe (Querceto-Continetum) ós annak elemeivel keveredik. II. Baranyai rétek A rét olyan növénytársulás, mely főleg évelő és fűnemű szárazföldi, mocsári és vizi növényekből áll, mohák és zuzmók beszámításával. Egy és két éves fajok ritkábbak, fás növények majdnem teljesen hiányzanak. Gazdasági szempontból a rétek értékét a hasznot hozó széna szabja otneg. A gazdák szeirint a rét olyan növénytársulás, amelynek növénytakarója állattakarmánynak alkalmas. A réteket vagy állandó állati takarmányozásra használják, vagy időnként felváltják szántóföldekkel. A legelőket viszont neun kaszálják, hanem az .állatokkal legeltetik. Egyes helyeken sarjúvágás után a réteket legeltetik, Rét és legelő emberi kultúra által erősen befolyásolt növénytársulás, amelyet részben egykori erdőtalajokon létesítettek trágyázással, (kaszálással, illetve legeltetéssel. A réteket befolyásoló tényezők: 1. trágyázás, 2. talajnedvesség, 3. földtani felépítés, 4. tengerszínt feletti magasság, 5. kaszálás és legeltetés. Elsősorban a nedvesség van hatással a rét kialakulására és fejlődésére. A réti növénytársulás általában véve két rétegű: 1. a felső rétegeket alkotják: Arrhenatherum, Alopecuirus, Dactylis, Festuca pratensis, Holcus lanatus, Bromus mollis. A felsorolt füvek nagyobb részét a szár alkotja és kevés rajta a levélrész. Éppen ezért ezeket szálfüveknek hívjuk. Ezekhez járulnak még magas növésű ernyősök, valamint: Ranunculus acer, Salvia pratensis, stb. Az alsó szintben hüvelyesek találhatók, valamint: Agrostis tenuis, Anthoxanthum, Briza, Cynosuros, Festuca sulcata, Lolium, Rétjeink növényei két csoportra oszthatók: A. Takarmánynövények, B. Szűk és tág értelemben vett gyomnövények. A. A takarmánynövények tovább osztályozhatók: 1. I. osztályú édes füvek, 2. hüvelyeseik, 3. II. osztályú édes füvek, 4. fűneműek és hüvelyesek családjában nem tartozó egyéb takarmánynövények. 1. I. osztályú édes füvek: Festuca pratensis, Dactylis glomerata, Arrhenatherum elatius, Alopecurus pratensis, Poa pratensis, triviális, Lolium peirenne. 2. Hüvelyesek: Medicago lupulina, Trifolium repans, hybridum, pratense, Anthyllis polyphylla, Lotus comiculatus, Vicia carcca, sepium, Lathyrus pratensis, -J- Ononis hircina, + Vicia pannonica. (-)--el jelzett Közép-Európában hiányzó délkeleti fajok.). 3. II. osztályú füvek: Agropyron repens, Cynosurus oristatus (Baranyában ritka), Avenastrum pubescens pedig egészein szórványos, akárcsak az értékesebb fűnek számító Festuca rubra is. 4. Takarmánynövényeik: Rumex acetosa, Caruim carvi, Daucus carota, Symhytum officinale, Plantago lanceolata, Achillea milliefolium, Crépis biennis, Taraxacum officinale, Leontodon autumnalis, -j- Tragopogon orientális. B. Szűík értelemben vett gyomok: 1. III. osztályú füvek: Holcus lamatus, Anthoxanthum odoratum, Bromus mollis. 2. Savanyú füvek: Carex és Juncus fajok. 3. Mérgező növények: Equisetum p-alustere, Colchicum autumnale, Caltha palustris, Ranunculus acer és repens. C. Tág érteimben vett gyomok, kis fokban kártékony vagy .közömbös fajok: Lych-