Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

Horvát A. Olivér: Mecsek-környéki rétek

56 HORVÁT A. OLIVÉR nis flos cuculi, Cerastiuni caespitosum, Cardamine pratensis, Pastinaca sativa, Ajuga íeptans, Prunella vulgaris, Veronica chamaedrys, Galium mollugo, verum, Chrysanthneum, + Cirsium canum, + brachycephalum, -j- Centaurea banatica, + Salvia pratensis, Rhinantus minor, Epuisretum vense, Galium cruciata. Ez utóbbi fajok európai és kozmopolita növények, de Közép-Európa rétjein nincs olyan szerepük, mint nálunk.

4 A felső és alsó szint közötti egészséges viszony jó takarmány eredményt ad. Helyes arány: 40—50% szálfű, 35—40% hüvelyes, egyéb pedig legfeljebb 20%. Ez a helyzet a réteknél. A legelőknél viszont: szálfű: 15— 35%, aljfű: 50—60%, hüvelyesek: 10%. Mecsekkörnyéki rétek és kaszálók fitocönologiai jellege Mezofil jellegű, elég nagy kitérj désű, gazdasági szempontból is jelentős 'kaszálók a mocsárrétek (Agjrostidion albae). Fitocönozisa: 1. Alopecuretum pratensis. Ennek nedvesebb területen levő rokon fitocönozisa 2. Poetum pratensis caricetosum néven leírható társulás. Másik nedves kaszáló 3. Festucetum pratensis és konszociációja 4. Poetum triviális. Accidenter: 1: Lythrum salicaria, Succisa pratensis, Scutellaria galericulata, Cirsium brachycephalum, Cirsium canum, Taraxa4 Eggler J.: Die Pflanzengesellschaften der Umgebung von Graz, 1933; Knapp J.: Angewandte Pflanzensoziologie, 1949; Kovács M.: A kékperjés rétek (Molinietum coeruleae, Junceto — Molinietum) szerepe és jelentősége a rétgazdállkodásunkban. Ii96i6; Scó R.: Systematische Übersicht der pannonischen Pflanzengesellschaften, I. Acta Botanica. III. 3<—4. 1©37. P. 3117. (E munkában l. a további irodalmat!) Konstans fajai: Lychnis flos — cuculi, Ranunculus acer, Trifolium pratense, Daucus carota, Plantago lanceolata, Cirsium canum. Helyi karakterfajok: Centaurea banatica, Moenclnia mantica. II. Kaszálók (Arrhenatheretum). Baranyában a legelterjedtebb rétek, Kevesebb nedvességet igényelnek, mint a mocsárrétek. A mi rétjeink felíkultúr, anthropogén hatására létrejött növénytársulások, melyeknek kialikításában a trágyázás és kaszálás jelentékeny szerepet játszott. 5. A francia perjés kaszáló (Arrhenatheretum elatioris) Baranyában igen elterjedt. A baranyai kaszálókon, de másutt is úgy van, hogy a mocsárrétek; (Agrostidion) és kaszálók (Arrhenatheretalîa) átmennek egymásba. A mocsárrétek között vannak olyanok is, nielyek nagy dominicájú Carex előfordulásuk miatt kapcsolatot mutatnak a láprétek (Molinion) felé. A legnedvesebb helyeken olyan mocsárrétek vannak, melyek átmennek a láprétekbe és a magas sasos növénytársulásokba. A mocsárrétek pedig a kaszálókba mennek át. A kaszálóknál is szárazabb jellegű növénytársulások, melyeket általában legeltetnek, Festucetum sulcatae-ból álló fitocönózisoik. cum palustre, Juncus compressus, Carex vulpina. 2: Symhytum officinale, Taraxacum officinale, Rumex crispus, Alisma stenophilla, Iris pseudaoorus, sibirica, Phragmites communis, Alopecurus pratensis, Baldingera atramdinacea. 1, 2: Mecsekalja—Cserkút vá. — 1953. május 10. * A felvételi terület nagysága általában 29 m

2

. K: konstancia — A — D; abudamcia — dominancia összesített értéke. BARANYAI RÉTEK ÉS LEGELŐK FITOCÖNOLOGIAI TABELLÁI* Caricetum ripariae heleocharietosum palustris G нн н н HH H HH HH Ch G A 1 — D 2 К Lysimachia nummularia 1 3 Molinietalia Ea Heleocharis palustris 2 2 Magnocarcion Ea Carex riparia о + Molinietalia M Ranunculus repes + + Molinietalia E Potentilla reptans + 1 Phragmitetalia Ea Oenanthe fistulosa 2 + Magnocaricion Ea Galium palustre 2 + Magnoearicion M Euphhorbia palustris ~r + Nanocyperian Ea Veronica anagalloides + + Molinietalia M Leucojum aestivum + i Populeto-Salicetum