Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)
Gebhardt Antal: A Mecsek hegység forrásainak faunisztikai és biológiai vizsgálata
36 GERBHARDt ANTAL rásokban ugyancsak jelentős táplálékiképző szerepre tesz szert, A forrásokiban előforduló táplálék szállításában az embernek is szerepe van. A látogatott kirándulóhelyek közelében fakadó forrásokbain gyakran a legkülönbözőbb ételhulladékokat (kenyér, sajt- és tojáshéj, szalonnabőr, csontok, olajjal és halmaradékkal szenynyezett konzervdobozok stb.) találjuk, amelyek a forráslakó szervezetek élelemkészletét időnként és helyenként jelentékenyen szaporítják, A források élővilágának tagjait általában a következő táplálkozásbiológiai csoportokba oszthatjuk: 1. Phytophaga s. lat. (növényevők). a) Phytopihaga s. str. (zöld növényevők). Ebbe a csopoirtba túlnyomóan a mohalakó szervezetek, köztük elsősorban a különböző lárvák nagy száma tartozik. Ilyenek a kisebb Ephemerida-, Plecoptera-, Trichoptera-, számos Diptera-lárva és a Coleoptera-fajok eigy része. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a táplálkozási mód meglehetősen ritka, s gyakoribb ennél azoknak a szervezeteknek száma, amelyeknek táplálékául a forrásokban heverő köveket helyenként vastag rétegben borító moszattelepek (Diatomacea stb.) szolgálnak. b) Syrmatophaga (korihadékevők). A forrás iszapjában leüllepedett, vagy a kövek alatt összegyűlt növényi törmelékből élnek az Annelida-, iNeimatoidea és Ostracoda-fajok, a hidrofil Mollusca-k többsége, valamint — elterjedt nézet szerint — a Niphargus-nem is. Utóbbiaknak mikroszkópi vizsgálat alá vett, gyakran zöldes színű béltartalma ugyanezt a nézetet erősíti meg. Mindazonáltal nem hiányoznak a jelek, melyek arra ámítanak, hogy a Niphargus-t közeli fajrokonával, a Gamimairas-sal egyetemben a mindentevők csoportjába kell soroznunk. Bornhauser 2? ' ugyanis egy ízben megfigyelt egy Niphargus-t, mely a forrásvízen úszkálva, szájában valamely Tubifex-fajt hurcolt. Ezt az adatot Kane megfigyelése egészíti ki, amely szerint a Niphargus kisebb élő Cirustacea-kat is fogyasztott. Spandl-nak, 29 az egyik hercegovinai barlangiban ( V jeter nitza, Popovo pol je) végzett megfigyelése szerint a Niphargus-ok az apróbb szárazföldi szervezetek (Podurida, Coleoptera) után gyakran a meredek, nedves sziklafalakra is felhatoltak. 28 Bornhausen: id. mü, p. 2:9. 29 Spandl: id. mü, p. 197. lábjegyzet. c) Bacteriophaga (bakteriumevÔk). Ebbe â csoportba azok a szervezetek tartoznak, amelyek táplálékukat szűrő és sodró (béllélegző) mozgással veszik fel. Ilyenek a Protozoaállattörzsön kívül az alsóbbrendű rákok, ezek között elsősorban különböző Copepoda- és a Cladocera-fajok. d) Triptophaga (törmelékevők). Ennek a táplálkozásbiológiai csoportnak tagjai (Protozoa, Copepoda, Cladocera) a vizekben lebegő mikroszkopikus törmelékből táplálkoznak. 2. Lythophaga. Az oldott tápláló anyagoknak biológiai jelentőségéről a korábbiakban már volt szó. Arra vonatkozó kísérleti megfigyelések, hogy ebbe a csoportba a Poly celis Tóthi Méh. fajon kívül mely szervezetek tartoznak, ezideig hiányoznak, valószínű azonban, hogy a mechanikus táplálkozási módra berendezett szervezetek táplálkozásában a baktérium és lebegő törmelék (tripton) mellett az oldott tápanyagnak is fontos szerepe van. 3. Carnivora (ragadozók). A forráslakó szervezetek közül húsevő a Polycelis felina Dal., melynek táplálékául megfigyelés szerint a Gammarus-, továbbá Nemura- és Tendipedida-lárva, (valamint (adott esetben az Asellus-, NiphargusS- és Paladilhiopsisi'ajok szolgálnak. Ugyancsak a ragadozók közé tartoznak a Hirudinea-fajok, a forrásban élő csigák egy része, számos vizipoloska (Notonecta glauca L., Nepa cinerea L., a Gerris-fajok), a bogarak közül pedig a Dytiscusés Hydrous-félék, végül a nagyobb Perla-, Ephenierida-, egyes Triohoptera- és Dipteralárvák. 4. Omnivora (mindentevők). Ide sorozhatok az összes Amphipoda- és Isopoda-ráfcok. 5. Parasita (élősdiek). Ez az életmód a forráslakó szervezetek körében meglehetősen ritka s csak példaképpen a rovarokban és rovar lárvákban fejlődő Gordius aquaticus L., — a Polycelis felina Dal. véglényparasitáj a : a Trichodina Steinii Clap, et Laohm. és a Gammarus fossaruim fajon élősködő Rotatoria: a Callidiina parasitica Gigl. említhető. Ami a felsorolt táplálkozásbiológiai csoportok egymásközötti arányát illeti, kétségtelen, hogy a növényevő szervezetek a ragadozó fajokkal szemben túlnyomó többségében vannak, a többi kategóriába sorozható forráslakóik számát pedig a növényevő és ragadozó fajok sokasága mellett elárendeltnek kell tekintenünk.
