Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

Gebhardt Antal: A Mecsek hegység forrásainak faunisztikai és biológiai vizsgálata

A MECSEK FORRÁSAINAK VIZSGÁLATA 37 összefoglalás Vizsgálataimat a következő szempontok tették szükségessé: 1. A hegység forrásait faunisztikai és biológiai vonatkozásiban összefüggőién még senki sem vizsgálta. 2. A földalatti vizifauna azonosságának vagy eltérésének figyelembevételével biológiai módszerekkel megállapítható, hogy a Mecsek hegység a Pécs város ellátására szolgáló vízkészletét egyetlen földalatti tartályban vagy egymástól kőzettanilag izolált medencében tárolja-e. A kutatott terep — a Mecsek hegység — földfelszíni és geológiai viszonyainak ismertetése után az 1. számú táblázatban 109 forrást sorolok fel, amelyeket vizsgálataim során a hegységben átkutattam. Ezeknek hőmérsékleti adatait a táblázat jobb szélső számoszlopa tünteti fel. Vizsgálati eredményeimet három fejezetben foglalom össze: I. Az első rész a fiziografiai viszonyokat tárgyalja s a forrással mint élethellyel foglalkozik. Alcímek: 1. a források élettani szempontból fontos általános sajátosságai, 2. a forrástalajok minősége, 3. hőmérsékleti viszonyok, 4. egyéb környezeti viszonyok: a források fekvése és környezete, a források vízmennyisége, a források kémiai és fizikai sajátosságai (2. 3. táblázat). II. A második fejezet a Mecsek forrásainak állatvilágát ismerteti az egysejtű szervezetektől a gerinces állatokig, amelyeket vizsgálataim során a Mecsek forrásaiból gyűjtöttem. Az egyes állatcsoportokon belül az illető osztályra, illetőleg rendre vonatkozó megfigyeléseim eredményeit is közlöm. A Mecsek forrásaiból összesen 190 faj került elő s a fejezet végén ezeknek fajszám szerinti megoszlását táblázatos kimutatásban részletezem. III. Tanulmányom befejező részében a forrás állattársulásainak belső életét, egymáshoz való viszonyát ismertetem. Alcímek: 1. a forrásfauna osztályozása, 2. a forrásfauna és a szárazföldi szervezetek kapcsolatai, 3. a szaporodás kérdése, 4. táplálkozásbiológiai viszonyok. DIE FAUNISTISCHE UND BIOLOGISCHE UNTERSUCHUNG DER QUELLEN DES MECSEKGEBIRGES A. GEBHARDT Die Notwendigkeit der Untersuchungen des Autors erwuchs aus folgenden Gründen: 1. Die Quellen des Gebirges wurden in Zusammenhängend faunistischer und biologischer Beziehung noch von niemandem untersucht. 2. Duroh die Betrachtung der Identität oder der Abweichungen der siubterranen Hydrofauna, unter Anwendung biologischer Methoden, kann festgestellt werden, ob das Mecsekgebirge den zur Versorgung der Stadt Pécs nötigen Wasservorrat in einem einzigen unterirdischen Behälter oder in petrographisch voneinander isolierten Becken speichert. Nach der Besprechung der topographischen und geologischen Verhältnise des erforschen Geländes zählt er in Tabelle Nr. 1./109 Quellen auf, die er im Laufe seiner Untersuchungen im Mecsek durchforscht hat. Die Temperaturangaben! derselben enthält die Zahlenreihe auf der rechten Seite der Tabelle. Die Ergebnisse seiner Untersuchung fasst er in drei Kapiteln zusammen: I. Der erste Teil behandelt die physiographischen Verhältnisse und die Quelle als Lebensort. Untertitel: 1. Die vom biologischen Standpunkt wichtigen allgemeinen Eigenheiten der Quellen, 2, die Qualität der Quellenboden, 0. Temperaturverhältnisse, 4. andere Umgebungsverhältnisse : die Lage der Quellen und ihre Umgebung, der Wassergehalt der Quellen, die chemischen und physikalischen Eigenheiten der Quellen (Tabelle 2. und 3.). II. Das 12. Kapitel behandelt die Tierwelt der Quellen des Mecseks, von den Einzellern bis zu dem .Wirbeltieren, die der Autor im Laufe seiner Untersuhungen aus den Quoten gesammelt hat. Er publiziert auch die Ergebnisse innerhalb der einzelnen Tieirgiruppen, über die betreffende Abteilung und Ordnung gemachten Beobachtungen. Aus der Quellen des Mecseks kamen insgesamt 190 Arten hervor und am Ende des Kapitels wird die Verteilung derselben nach der Zahl der Arten tabellarisch gezeigt. III. Im abschliessendem Teil seiner Studie behandelt er das Leben der Tiergesellschaften der Quelle und ihre Beziehung zueinander. Untertitel: 1. Die Klassifikation der Quellenfauna, 2. die Beziehungen der Quellenfauna und der Organismen des Erdbodens zueinander, 3. die Frage der Fortpflanzung, 4. Ernährungsbiologische Verhältnisse.