Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

Reuter Camillo: Pécs város neve

268 REUTER CAMILLG kodni, sőt a javításokról mindig jelentést kér.

109 Ezen — bár új abbkori—adatok is azt bizonyítják, hogy a mészégetés-nek Pécsett igen irégi hagyományai voltaik. De bizonyítják ezt a rómaiaktól az újkorig terjedő építkezések feltárt maradványai is, melyeik igen régi tégla és mészégető iparról tanúskodnak. Az itt lévő kemencék-ről kaphatta városunk a nevét valamely török nép pécs jövevényszavával alkotott szóból, amely értelmileg teljesen azonos Pest város nevével. Anonymus АО. App. Csánki HédO. HO HOkl Kar.—Bor: Reg. Varad. Rövidítések magyarázata P. magistri, qui Anonymus dicitur, Gesta Hunigarorum. Scriptores rerum hungaricarum tempore ducuim regumque stripis Arpadianae gestarum. Ed. Emericus Szentpétery. Vol. I. Bp., 1937. 13—117. Anjoukori okmánytár. I—VII. köt. Bp., 181719—il92i0. A Pécz-inemzetség Apponyi ágának az Apponyi grófok családi levéltárában őriztetett oklevelei I—II. köt. Bp., 1906—1980. dr. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I—V. köt. Bp., 1890— 1913. Fejér, Georgius: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus et civilis. Tom. XI. Buda, 1329—44. Radvánszky В.—Závodszky L. : A Héderváry család oklevéltára. I—II. köt. Bp., 1909—19)22. = Hazai okmánytár. I—

VIII. köt. Bp., 18'6í5—,ieei. -- Hazai oklevéltan Bp., 1879. Karácsonyi J. — Borovszky S.: Az időrendbe szedett váradi tűzesvaspróbalajstrom. Bp., 1909. Kár. Okit. Knauz Maksai MNy. OL. ÖMO Ortvay: Vizr. Reg Ar p.. W ZaO. ZiO. Géresi K.: A nagykárolyi gr. Károlyi család oklevéltára. I—

V. köt. Bp., H882h-4TO7. Knauz Nándor: Monumenta ecclesiae Strigoniensis. I—

II. köt. Esztergom, 1874—1924. Maksai Ferenc: A középkori Szatmár megye. Bp., 1940. Magyar Nyelv с folyóirat. Országos Levéltár és utána levéltári jelzet. Jakubovich E. — Pais D.: Ómagyar olvasókönyv. Pécs, 1909. Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XHI-ik század közepéig. Bpest, 1882. Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I—II/ll. köt. Bp., 1923»— 1934. Wenzel Gusztáv: Árpáídlkori új okmánytár. I—XII. köt. Pest, I860»—H874. Zala vármegye története. Oklevéltár I—II. köt. Bp., 1886—1890. gr. Zichy-család idősb ágának okmánytára. I—XII. köt. Pest, 1871 — Bp., 1940. DER NAME DER STADT PÉCS CAMILLO REUTER Der ungarische Name der Stadt Pécs erweckte vom jeher das Interesse der Forischer. Manversushte ihn aus den verschiedensten Sprachen (Griechisch, Avariseh-Türkisch usw.) abzuleiten, • doch am längsten hielt sich die Erklärung aus de»m slawischen Grundzahlwort pet, „fünf". Die, philologische Unrichtigkeit dieser Erklärung wurde schon von Asbóth und Melich bewiesen von Miklosich dadurch bestärkt, dass die slavischen Spracbein, genau so wie die Türkische und Ungarische, keine aus Grundzahlwörten gebildete Ortsnamen kennen. Károly Nyers (1900) und später Lubor Niederle (1923) erklären, der Ortsname Pécs stamme.von dem 109 Babits András: Adalékok Pécs város küzdelméhez a szabad királyi városi rangért. A Pécs — Baranya megyei múz. egyes, értesítője. Pécs 1930. 3, 10. slawischen (südslawischen) Wort pec, „Backofen". Die Erklärung keiner der beiden Autoren löste wesentliche Diskussion aus. Antal Klemm (1936) verwirft die ibirsherigen Erklärungen und .leitet den Namen Pécs von der ungarischen Verkleinerungsform des Namens des Schutzheiligen der Kathedrale der Stadt, St. Peter ab. (Pét + es). Im Lichte der Gesetzmässigkeiten der ungarischen Eigennamenund Ortisnamengebung hält der Autor dieses Aufsatzes diese Erklärung nicht für beruhigend, und analysiert sie deshalb ausführlich. Er beweist mittels Daten, das es im Ungarischen den Eigennamen Pécs nicht gibt und das wir auch in unserer Ortsbenennung keinen Fall kennen, wo die Verkleinerungsform des Namens eines Schutzheiligen angewandt worden wäre. Auf Grund eingehender Überlegungen und der Feststellungen István Kniezsas, dass uns mit Sicher-