Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)
Reuter Camillo: Pécs város neve
262 REUTER CAMILLO új területeket. Az alig meggyökeresedő, fiatal frank telepítvényeket keletről azonban újabb támadás érte. A század végén megjelenő magyarok véget vetnek a frank terjeszkedésnek, sőt azt nemcsak megállítják, hanem vissza is vetik a mai határokon túlra. Ezzel szemben az itt lakó szlávok, akik a frank — avar küzdelemben legyőzőik, az avarok ellen fordultak, a magyarokkal a nemzeti államuk megdöntői, a frankok ellen küzdöttek — mint azt írásbeli értesülésből tudjuk. 51 A terület volt birtokosai, a frankok harcok közepette ürítik ki a Dunántúlt, is telepítvényeik, s velük egyházi szervezetük is megsemmisül. Már Melich János rámutatott annak jelentőségére, hogy a terület [ti. Pannónia] úgyszólván lakatlanná lett. Theotmár salzburgi érsek 900-ban azt írja, hogy Pannoniában egyetlen egy templom sem maradt meg. 52 Ezt azonban — beleélve a birtokát vesztett frank nép és keresztény egyház szemléletébe — csak a frank telepítvényekre és az egyház szervezetére szabad érteni. 53 Az itt lakó félig-meddig krisztianizált pannonszlávok — ha kétségtelenül szenvedtek is súlyos veszteségeket, nagyrészt megérték a magyar uralmat, az itt rekedt avar töredékekkel együtt. Máskülönben elképzelhetetlen lenne a Dunántúlon elég gyakori szláv eredetű helynevek átvétele akkor, amikor a frank-bajor eredetű helynevet, azt is csak a legnyugatibb országrészben mindössze négyet-ötöt vett át a magyarság a XIV. sz.-ig. 54 A két idegen nép, a finn-ugor tömegű, törökös vezetőrétegű magyarság és a pannonszlávok együttélése minden zavaró körülmény nélkül folyt s ennek során a békés életmód a beolvadás felé vitte a számban jóval csekélyebb szlávságot. Kétségtelen az, hogy az avarság — hasonlóan a bolgártöirökökhöz — feltételezhetően szintén a szlavizálódás útjára jutott, 55 különösen akkor, amikor bevándoirlás, betelepítés folytán területükre nagyobb szláv tö51 Demeczky M. dr.: Volf György összegyűjtött munkái. Bp. 1907. I. köt. 139. 52 Melich i. m. 397. lapján „ut in tota Pannónia, nostra maxima provincia taintum una non apparent ecclesia, ... totam terram desolatam viderunt..." 53 Hasonló felfogást vall Váczy Péter: Magyarország kereszténysége a honfoglalás korában. Szt. István emlk. I. köt. 254. 54 Kniezsa: Mo. népei a XI. sz.-ban 444—445. Felveti a Zala megyei Diszel község nevét, mint esetleges német eredetű helységnevet. 55 Bartucz Lajos: Rassz és nyelv. Nyelvtud. Közi. 1936. évi L. köt. 41. megek kerültek. Birodalmuk pusztulása elsősorban a vezetőréteget sújthatta, .akikről tudjuk, hogy javarészt a Duna—Tisza közére húzódtak. Talán ennek a szlavizálódási folyamatnak eredménye az, hogy kétségtelenül avar eredetű helynevet kimutatni magyar területen nem tudunk. A törököknél szokatlanul nagy arányú szolgaréteg, mely személynevei mutatása szerint magyar, vagyis finn-ugar származású volt, biztosította a magyarság fennmaradását, és azt, hogy nem jutott a bolgárok sorsára. Laktak-e megyénk területén a honfoglalást megelőzően vagy azzal egyidöben szlávok, illetve rajtuk kívül kiket kereshetünk e területen? Melich János szerint „ . . . a Balatontól D-^re a honfoglaláskor aligha volt szláv lakosság." 5e Majd kifejti, hogy a „Balatontól K-re a Dunáig s D-re a Mura—Dráváig nagyon csekély néptöredéket találhattak. így találtak a baranvai részeken török-bolgárokat s a Balatontól D-re eső terület valamely részén új latin, de nem oláh nyelvű néptöredékeket is. A Dráva—Száva köze Ny-i részén Braszlav területén délszláv: -kajkavac népet találtak, ámde bizonyos, hogy ez sem volt egynyelvű terület." 57 Szerinte földrajzi nevekben alig van bizonyíték, hogy itt laktak-e (Tolna, Baranya É-i része, Somogy stb.) szlávok, s ezek délszlávok: ka jhoirvát-szlo vériek voltak-e? 58 A XI. sz.-ból Kniezsa István a következőket mutatja ki. A zselicségi szlávok a XI.,szóban nem lehettek nagyon sokan, 5 ^ bár eredetüket honfoglalás előttinek tartja. 60 Szlávokat tételez fel a Mecsek É-i oldalán, a D-i oldalon Baranyavár környékén mutat ki szlávokat. 61 „Feltűnő, — írja — hogy Déldunántúl területén a szlávok közelebbi meghatározására vonatkozólag még kevesebb támponttal rendelkezünk, mint Északdunántúlon. Tekintettel azonban a déli szláv nyelvterület szomszédságára, aligha lehet benne kétség, hogy területünk szlávsága szintén délszláv jellegű volt. Föltehető — bár erre nézve szintén semmiféle kritériummal nem rendelkezünk, — hogy legalább a Ny-i részeken nyelvileg a szlovén — kajhorvát osoprthoz álltak legközelebb." 62 56 Melich i. m. 396. 57 Melich i. m. 424. 58 Melich i. m. 395. 59 Kniezsa: Mo. népei a XI. sz.-ban 439. 60 Kniezsa i. m. 430. 61 Knizsa Lm. 431. - • • • :'oí Kniezsa i. m. 432.
