Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

Reuter Camillo: Pécs város neve

PÉCS VÁROS NEVE 263 Ha térképen elhelyezzük nevezett kutatók megállapításait, azt látjuk, hogy Somogy K-i, Baranya Ny-i irésze a Zselicségtől a Dráváig, — esetleg azon túl, üres foltként jelentkezik. Talán nem véletlen, hogy itt találjuk az Alma — Almás helynévpárt, az Ormán, az Ókor, a drávántúK Karassó földrajzi neveket, s Baranyában még a másik Karassót. Karassáról Melich János,

63 Ománról Rásonyi Nagy László™ mutatja ki bolgár-törok eredetét. A két Karassó által közrefogott terület az, hol bolgár-török nép élhetett a honfoglalás előtt. Itt élésükre írásbeli adataink is vannak.

65 A bolgár-törökök tehát eddigi kutatások szerint lakhatták e területet. A honfoglaló magyarság — hasonlóan a keletről érkező egyéb török népekhez — hol duzzadt csatlakozó népektől, néptöredékektől, hol maga csatlakozott valamely török népszövetséghez. A magyar törzsek nevei ezt igen szépen bizonyítják. Éppen ezért az itt talált népeket — minden további nélkül — besorolta szervezetébe, amely törzsi szervezet azonban a honfoglaláskor már bomlófélben volt, s így a telepítésben egyéni akarat is érvényesülhetett. Megyénk területéről írásbeli adatot az avarokra nem ismerünk. A régészeti leletek azonban mást bizonyítanak,

66 s ez alapon avar-magyar kontinuitás «megyéink számos helyén feltételezendő. A bolgár-törökök a délorosz síkságról érkeztek, elszlávosodásuk szláv alattvalóik között a IX. sz.-ban már nagyon előrehaladt, a X. sz.-ban e folyamat be is feleződhetett.

67 Kniezsa István véleménye szerint az állam központjától távol a bolgárság nyelvét tovább őrizte meg.

68 Melich János és Kniezsa István e téren a földrajzi nevek vallomását nem egyöntetűen ítéli meg.

69 A földmívélést ismerő, de még nomadizáló, harcos, pásztorkodó, halász-vadász magyarság azokat a területeket vette birtokába, amely számára életfeltételeit legjobban biztosította. A füvetlen árnyékos, elsősorban 63 Melich i. m, 25—29. 64 Rásonyi Nagy László: Ormán. MNy. 1828. évi. 23—8. 65 Melich i. m. vonatkozó részei. 66 Dombay János: A megye története a honfoglalás koráig. Baranya с műből. Pécs, 11908. 52. f

'

7 Kniezsa: Mo. népei a XI. sz.-ban. 436. 68 Ugyanott. 69 Melich 1 m. 619—70. Kniezsa: Mo. népei a XI. sz.-ban 436. Fehér Géza: A bolgár-törökök szerepe és műveltsége. Bp. 1940. 17. bükkös-gyertyános erdőkkel borított hegyvidéket elkerülte, s itt a szlávság megmaradhatott, esetleg tudatosan oda telepíttetett át.

70 Ezt mutaja az avar sírmezők elhelyezkedése is a Mecsektől D-ire, és a Mecsek É-i oldalán igen szépen kiimutatható ez a helyneveikben.

71 A honfoglaló magyarságnak egész sereg új fogalommal kellett megismerkednie, elsősorban olyanokkal, melyek a letelepült életmóddal függnek össze.

72 így a törökös magyar helynévadásnak, amely a vándorlások alatt tökéletesen megfelelt, a törökös helynévadástól eltérő jelleget kellett öltenie. A törökös helynévadás szerint a tulajdonos puszta neve a vándorlások alatt tökéletesen megfelelt helynévül is, de települt lakosság mellett a helynévadásnak a puszta birtokló megjelölésen kívül más szerepe is van. Elsősorban tájékozódást is kell nyújtania, s a birtokos elhunyta után is a felmerülő föld, stb. ügyletekben a helynévi megnevezés döntő szerepet játszik, mint azt hamarosan látjuk az írásbeliség alatt keletkezett határjárásokban, birlokadományozó oklevelekben. Az természetes, hogy eddigi helynévadásukat egyik napról a másikra nem hagyták el. A jelentkező nehézségeket őseink a legegyszerűbb módon, az itt lakók helyneveinek átvételével oldották meg, s azt nyelvük hangtani szabályai szerint alakították ki. Mivel megyénkben a honfoglalással sem szakadt meg a folyamatos élet, az átvétel itt is bekövetkezett. Pécs nevét — amennyiben nem honfoglalás utáni elnevezés — az itt talált néptöredékek adhatták át a magyarságnak. Az már latinnyelvű államigazgatásunkon s talán sok csapást ért országunk történelmén múlt, hogy a XIII. sz. végéig városunk magyar nevének írott emléke kezünkhöz nern jutott. Már most felmerül a kérdés, hogy mit jelent akkor városunk Pécs neve? Egy megállapítandó. Az átvevő népet sohasem érdekelte a helynév értelme, hiszen az átadó nyelvet nem érti. Az ő szemléletében a helynév új értelmet kap, elveszti szülőnyelvéből hozott értelmét, s az átvevőben új fogalmat, még pedig földrajzi fogalmat nyer. Ha azután, mint jelen esetben az átadó hamarosan feolvad az átvevő népben, a jelentéstudat hordozói végképp eltűlnve, a név már csak helynév szerepét tölti be. 70 Kniezsa: Mo. népei a XI. sz.-ban. 374, 426. 429. 71 Kniezsa: Mo. népei a XI. sz.-ban 431 és „Magyaregregy helynevei" c. dolgozatom. 72 Pleidel i. m. 2Ф4.