Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

Holub József: Adatok Pécs város és Baranya megye történetéhez

ADATOK PÉCS VÁROS ÉS BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉHEZ HOLUB JÖZSEF I. Munkád 1348 Az alábbi oklevélkivonat a Tóti Lengyelcsalád levéltárának elenchusában maradt fenn.

1 Nem különösen jelentős a tartalma, de oly kevés Barianya megye középkori történetére vonatkozó írásos emlékünk kerülte el a sok pusztulást, hogy a legkisebb adalékot is meg kell becsülnünk, mert sohasem tudjuk, hol sikerül vele a nagyon hiányos mozaik-képet kiegészítenünk. A Lengyel-család. Somogy megyének „vagyonos s időlegesen országos szerepű" tagja volt, amely a XVIII. század derekán fiágon kihalt.

2 A leányáigjak az öröklött vagyont nem tudták megtartani, s a sok leányági háramlás során a levéltárnak is nyoma veszett, megsemmisült vagy lappang valahol. Megmaradt azonban az 1839-ben készült gondos elenchusa, s ebben olvasható egy 1348-ban kelt, Baranya 'megyei vonatkozású oklevélnek a kivonata, amelyet alább részletesein ismertetünk. A családi levéltárakba ugyanis nemcsak a birtokokkal jutottak idegen családok levelei is, hanem más imódon is bekerültek egyes darabok vagy csomók s ott is maradtak, így iktatott be a levéltár rendezője az elenchusba is egy T. jelzetű sorozatot, amelybe a Lengyel-családot nem érintő oklevele1 /1(3(4)8. 10° Calendas Septembiris. Literae cambiales inter Nicolaum episcopum Quinqueecclesienseim et domiinam Elisabeth relictam Andreáé filii Stephan! dicti Zakalus de Karán filosve eiusdem Leukus, Stephanum, Joamnem et Bartholomaeum taliter initae, quod dictus episcopus dictae dominae et filiis eiusdem. possessionem Munkád in comitatu Bairanyensi sitam dederit, illi verő possessionem Veh in comitatu Vesprimiensi existentem eidem episcopo tiradidernit. Emanate ex capitulo Quinqueecclesiensi. Elenchus archivi familiae Lengyel de Tóthi. 1839. Jelenleg dr. Zsolt Zsigmond orvos birtokában. 2 Baranyai Béla: Somogy vármegye nemes családai a „Magyarország vármegyéi ós városai" sorozat Somogy vármegye с kötetében. Budapest, é. п., 6Й2. ket, köztük a tárgyalandó oklevelet is sorolta.

3 Az oklevelet a pécsi káptalan állította ki, s benne az foglaltatott, hogy a káptalan előtt csereszerződést vallottak fel Miklós pécsi püspök és Karáni Szakállas István fia András özvegye, Erzsébet és fiai, Lőkös, István, János és Bertalan: a püspök átengedte nekik Munkád Baranya megyei birtokát, ezek pedig Veh Veszprém megyei birtokukat adták érte cserébe. A cserénél rendszerint mindkét fél többkevesebb előnyhöz jut, hiszen azért kötik meg ezt a szerződést, itt azonban emlékeink hiányában nem tudjuk a magyarázatát megtalálni s csak találgatásra vagyunk utalva. Miklós püspök nem magyar családból származott Sohawoiene Henrik fia volt, a boroszlói egyházmegye papja, akinek egyik nővére, Hedvig, Zothlog Miklós neje lett, s ennek a fiától származott a Neszimélyi és Poroszlai család. Hogy a pécsi püspökséget elnyerte, az a magyarázata, hogy őt szemelte ki Erzsébet, I. Lajos királyunk anyja, a lengyel Piaszt-leány fia nevelőjének, tanítójának (informátor seu pedagógus), s így elő volt készítve az útja a magasabb egyházi méltóságokhoz.

4 Korán nyert javadalmas kanonoki stallumot a veszprémi és győri káptalanban, majd 1343-ban Erzsébet királyné kérésére esztergomi kanonokságot is kapott. 1344-ben a királyi kápolna főnöke, erdélyi és pécsi kanonok és pápai káplán, 1346ban pedig VII. Kelemen pécsi püspökké nevezte ki. Kinevezése idején felszentelt pap, 3 „Series T. Literalia extranea seu talia, quae bona familiae Lengyel inon tangunt, пес scitur, quomodonam famíliám hanc concernant." Jelzete: fasc, 1. nr. 12. 4 Wertner Mór, I. Miklós pécsi püspök családi viszonyai. Turul XXIX., 1911, 38. skv. 11. — Tévesen szerepel tehát az egyházmegyei schematismusiban ezen a néven: „Nicolaus I. de Poroszló seu Neszmély. 1346—1360".