Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

Fülep Ferenc: Újabb ásatások a pécsi cella trichorában

ÁSATÁSOK A PÉCSI CELLA TRICHORABAN 87 a régészeti lelet, amelyet Török Gyula 1940ben a pécsi Sétatéren, a hétkarélyos temetői kápolna közelében feltárt egyik későrómai sírkamra bejárati folyosóját kitöltő törmelékben talált, ti. egy honfoglaláskori bronz hajkarika.

51 Ezt Török Gyula — a haj karikák tipológiai fejlődését kitűnően szemléltető halimbai szláv—magyar temető feldolgozása alapján — a X. sz. második felére datálja.

52 Ez a bronz haj karika a sírkamrák kirablásának idejéhez nyújt támpontot. A X. sz. második felében — a későrómai sírkamrák kirablásával egyidőben — feltételezhető a cella trichora elhanyagoltsága, esetleg bizonyos mértékű pusztulása is. Erre vall az a törmelékréteg, amelyet az ajtó befalazása alatt konstatáltunk (11. ábra). Ekkor történhetett a küszöb felszedése, a déli ajtó befalazása, az oltár áthelyezése a keleti apszisba és a feltételezett nyugati bejárat létesítése. Arról, hogy a ma észlelhető rómaikori padló fölött találtak-e feltöltést, esetleg újabb padlószinteket, Szőnyi nem számol be, ma viszont ezeket már nem lehet megállapítani. Ezek az építkezések és változások már a XI. sz. elején történtek, amikor a köz51 Török Gy.: Rómaikon sírkamrák Pécs FelsőSétatéren. Arch. Ért. 1942. 209. XXVI. t. 3. 52 Török Gyula szives szóbeli közlése. 53 A székesegyháztól nyugatra, közvetlenül a cella trichora nyugati fala mellett 1958-ban folytatott ásatásaink során egy újonnan feltárt későrómai sirkamrából, de az ásatási terület más részéből is igen nagymennyiségű, változatos díszítésű IX

—

XI. századi kerámiai anyag ikerült elő. Az ásatásról készített előztees jelentés megjelenik a pécsi Janus Pannonius Múzeum Évkönyvében. Otto Szőnyi, der erste Forscher der zwischen der Kathedrale und dem bischöflichen Palast im Jahre 1922 aufgefundenen, drei Apsiden besitzenden Friedhofs-Kapelle (cella trichora) Hess in seiner eintsmaligen Publikation zahlreiche wichtige archeologische Probleme offen. Auch die spätere Fachliteratur beschäftigte sich hauptsächliche mit den chronologischen Fragen der im Bauwerk enthaltenen Wandmalereien; in erste Reihe kunstgeschichtLiche BUckpunkte im Auge haltend, vétlen közelben felépített, kelet—nyugati irányítású székesegyházhoz

53 hozzáigazítják a mellette lévő kis kápolnát.

54 A cella trichora előcsarnoka, mely ekkor kívülrekedt a kápolna falain, bizonyára elvesztette kultikus jelentőségét. Ezzel magyarázható, hogy a XI

— XV. sz. között területét újabb építmények falai ismételten átszelik, a falait pedig lebontották. A cella trichora belsejében másodlagos felhasználásban megtalált gótikus kőfaragvány azt mutatja, hogy a XIV

—

XV. sz.ban hasonló sorsra jutott maga a cella trichora is.

55 A XV. század végén bekövetkezett rombolásról, illetve újabb építkezésekről beszélnek a pince törmelékében megtalált nürnbergi jeton és korabeli kerámia töredékek és az 1. sírban megtalált Kinizsy-címeres gyűrű is. (Ezt az 1. sírba való újbóli beletemetkezés emlékének is tekinthetjük, ami az egykori nartex falai és a 3. számú fal által bezárt helyiség kripta-szerű felhasználását bizonyítaná.) A 4. számú pillér (3. ábra) későbbi beépítése magyarázatul szolgál a mélyebb rétegekben és a pincében is megtalálható, XV. sz.-nál későbbi kerámiai anyag előfordulására. 54 Ugyanígy vélekedett Nagy L.: i. m. 34. — Dercsényi D.: Az újabb régészeti kutatások és apannónia kontinuitás kérdése. 206. szerint a székesegyház építésekor tisztában voltak a még fennálló kápolna jelentőségével, mert a székesegyház nyugati fala nem épül rá a cella trichorára, pár centiméterre megközelíti. Azonban a Szőnyi által közölt alaprajz (1. ábra) szerint a jelenlegi nyugati fal ráépült. Ez a székesegyház történetével kapcsolatban vet fel érdekes problémákat. 55 Vö. Nagy L.; i. h. Im Jahre 1955 hatten wir im Rahmen einer kleineren Ausgrabung Gelegenheit, die fehlenden, wichtigen Glieder der Kette einzusetzen. Bei dieser Gelegenheit erschlossen wir die Gegend der östlichen Apsis der Cella Trichora, die sich südlich anschliessende Vorhalle, und den davon südlich liegenden Teil. Die Länge der Ausgrabungsfläche ist cca. 6,5 m (N—

S), ihre Breit aber cca. 4,5 m (О—

W) (Abb. 3). Die Ergebnisse der Ausgrabung stellten folgendes klar; NEUERE AUSGRABUNGEN IN DER CELLA TRICHORA VON PÉCS F. FÜLEP (Zusammenfassung)