Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

Fülep Ferenc: Újabb ásatások a pécsi cella trichorában

86 FÜLEP FERENC irányú hajót igyekeztek kiképezni a kápolnában, a keletelés egyre inkább térhódító szokásának megfelelően. A fentiek alapján kíséreljük meg röviden összefoglalni a pécsi cella trichora kronológiai és történeti kérdéseit: A cella trichora építése és első kifestésé kérdésében felfogásunk egyelőre megegyezik az eddigi feldolgozásokban adott időponttal:

39 a cella trichora létesítése az i. u. IV. sz. második felében történt. Az építéssel egyidőben, de mindenesetre még a későrómai időkben a cella trichora előcsarnokában két sírt létesítenek, bizonyára az egyházközség kiemelkedő személyei, esetleg mártírjai részére. A második kifestés, illetve az oltár áthelyezése kérdésében — véleményünk szerint — vissza kell térni Szőnyi Ottó,

40 Nagy Lajos

41 és Alföldi András

42 felfogásához a Nagy Tibor által felvetett lehetőség ellenében,

43 anélkül persze, hogy akár a lakosság, akár pedig az egyházi szervezet kontinuitását feltételeznénk. A második kifestés idejére vonatkozó véleményünket alátámasztja Szőnyi említett megfigyelése, amely szerint a második kifestés idején még az ajtóbélletet is kifestették és ez a festés az ajtó helyén ma meglévő falszakaszról hiányzik, tehát az ajtót ekkor még nem falazták be: a kápolna észak—déli irányú volt; bejárata dél felől nyílott. A cella trichorának a IX. sz. második felében és a X. sz. elején való létezéséről ad hírt a fentebb már ismertetett kerámiai 39 Lásd 1. j. 40 Szőnyi O.: Jahrbuch ... 176. 41 Nagy L.: i. m. 34. 42 Alföldi A.: i. tm. 157—158. 43 Nagy Т.: А рапл. ókeresztény egyházközségi bazilikák. 147—148. — Nagy T.: Zum Problem der Kontinuität in Pannonién. 5. — Gosztonyi Gy.: A pécsi ókeresztény temető I. 15—16. — Dercsényi D.: Ujabb régészeti kutatások és a pannóniai kontinuitás kérdése. 205 sk. — Amint ismeretes, Szőnyi O. és Alföldi A. a ceUa trichora (második kifestését a IX. századra tették és Szőnyi összefüggésbe hozta a Conversio Bagoariorum et Carantanorumnak azzal a megjegyzésével, mely szerint Liupram salzburgi érsek (836—859) a IX. század közepén Privina hűbérbirtokán, többek között „ad V (Quinque) Basilicas" templomot szentelt. (Vö. Kos M.: Conversio Bagoariorum et Cárantanorum, Ljubljana 1936, 85, 88—89.) Nagy L. (i. h.) a második kifestest a VII— IX. századba tette és ugyancsak Privina pécsi uralmával vélte összefüggésbe hozni. — Ezzel szemben Nagy T. (i. h.) a második kifestés idejét a XI. sz.-ba helyezte és a cella trichora oltárának a keleti apszisba történt áthelyezésvei hozta összefüggésbe. anyag, amelyet még kiegészíthetünk egy itt előkerült szórványos darabbal (6. ábra). Ezek az adatok a IX. sz. második felére, a X. sz. elejére, de mindenesetre még a székesegyház építését megelőző időkre (1009 után) konkrét adatokat szolgáltatnak a cella trichoráról, az esetleges építkezésről. Ezzel az időponttal összevág az a fehérmárvány párkánytöredék is, amelyet Dercsényi Dezső

44 közölt Pécsről, s amelynek korát a IX. sz. közepére határozta meg.

45 Bizonyára ennek alapján beszél a szlávok építőtevékenységéről Pécsett a IX. században.

46 De az utóbbi években folytatott ásatások újabb régészeti bizonyítékot is szolgáltattak Pécsett a IX. században a szláv lakosság jelenlétére. Parádi Nándor 1957-ben a pécsi Tettyén folytatott ásatás alkalmával földbemélyített lakóházakat talált, melyeknek egyik sarkában földbevájt kemence foglalt helyet. Ezeknek a földbemélyített házaknak a korát Parádi — az előkerült leletanyag alapján — a IX—

X. sz.-ra határozta meg.

47 A leletanyagból ítélve a tettyei település a IX. században már fennállott.

48 A fentiek alapján a cella trichora második kifestését a IX. sz. közepére tehetjük. Ebben az időben történt átépítése összefügghetett Privina pécsi uralmával, s így nem tartjuk kizártnak azt a lehetőséget, hogy a Conversio Bagoariorum et Cárantanorum adata

49 ennek restaurálására, illetve újra felszentelésére vonatkozhatik. Feltételezhető, hogy a kápolnában lévő sírokat a IX—

X. sz.ban újból felhasználják temetkezésre. A X. század második feléből ismét van történeti forrás Pécsre vonatkozólag: ez az ismert, Arnulf nevére 970—77 között készült és II. Ottó császár által is megerősített hamisított oklevél.

50 Ezzel az adattal összevág az 44 Dercsényi D.—Pogány F.: i. m. 20. 5. ábra. 45 Ezzel ellentétes Radnóti A. véleménye: i. m. 534., aki a kérdéses két márványtöredéket az V—

VI. sz.-ra datált hétkarélyos temetői kápolnával (cella septichora) egykorúnak tartja. 46 Dercsényi D.—Pogány F.: i. m. 7. 47 Parádi N.: Beszámoló a pécsi Tettyén az 1957. évben történt ásatásról. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958). 129—134. 48 A Tettyén lévő településre célzott már Dercsényi is, i. m. 20. 49 Lásd 43. j. — Legutóbb erről: Dercsényi D.— Pogány F.: i. m. 17 skk. 50 Legutóbb erről: Dercsényi D.—Pogány F.: i. m. 19 sk.: „ad V. Aecclesias cum theloneis ac vineis forestibus..,"