Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

Fülep Ferenc: Újabb ásatások a pécsi cella trichorában

ÁSATÁSOK A PÉCSI CELLA TRICHORÁBAN 85 kok vehetők ki, sőt az említett fényképeken a nyugat felé húzódó falrész elég magasan meg is van; ezt akkor még nem bontották le. A cella trichora nyugati felének mai magasabb szintje ezekkel a már lebontott és gótikus kőfaragványt tartalmazó, középkori falakkal van összefüggésben. Ennek a falnak déli végét a mai, modern bejárat megépítése alkalmával áttörték, így ma ez nem húzódik végig a kápolna déli zárófaláig (11. ábra A— В metszet). Gosztonyi bizonyára ezekre a megállapításokra támaszkodva írta, hogy az építményt középkori falrészletek szelik át.

31 Idéztük már Szőnyi megállapítását

32 arról, hogy a kápolna déli falában a befalazott ajtó bélletén 1922-ben még felfedezhetők voltak a festés nyomai, viszont az ajtó befalazását képező falszakaszon festés nyomait felfedezni nem lehetett. Ma sem lehet. E két tényezőből fontos kronológiai következtetéseket vonhatunk le. A második kifestés alkalmával a kápolna ajtaja még nem volt befalazva, így a bejárat oldalsó részeit is kifestették. A nartexben talált falfestménytöredékek arra mutatnak, hogy ezt is kifestették a kápolnával együtt. Csak ez után a festés után, egy következő periódusban történhetett meg a bejárat elfalazása, mert az ajtó helyére épült falon festés nincs. Az elfalazás azonban az ajtónyílás teljes elzárását, nem pedig csupán a küszöb megemelését jelentette. Szőnyi megállapítását, amely szerint 45 cm magas volt az elfalazás, nem úgy kell érteni, mintha az ajtót 45 cm magasságig falazták volna be, hanem úgy, hogy ebből az elfalazásból csak ennyi maradt meg, mivel a fal magasabb részei elpusztultak (11. ábra В—

С metszet). Ebből az következik, hogy amennyiben a kápolna továbbra is használatban maradt, már pedig az ajtó befalazása erre mutat, a bejáratot át kellett helyezni. Mivel állhatott kapcsolatban a bejárat áthelyezése? Amint már korábban is felismerték,

33 nyilvánvalóan az oltárnak a kápolna K-i apszisába történt áthelyezésével. Az oltár alapja lehetett az az „in situ" talált kőlap, amely a keleti apszisban egy 25 cm magas lépcsőn fekszik (1. és 12. ábra), s amely előtt, a Szőnyi által közölt alaprajz és fényképek tanúsága szerint,

34 még egy kisebb kőlap is feküdt mint alsó lépcsőfok; ez azonban a cella trichorában ma már nincs meg. Hol kereshetjük a kápolna bejáratát az oltárnak a keleti apszisba történt elhelyezése után? A ma is álló falak vizsgálata alapján csak nyugaton, az oltárral szemben tételezhetjük fel, ahogyan ez a székesegyháznál is van. A kápolna tengelye tehát irányt változtatott. A későrómai időkben még észak— déli irányú tengely az ennek megfelelő déli bejárattal most 90°-kal elfordult és feltételezhető, hogy a kápolna tengelye kelet—nyugati irányú lett, ennek megfelelő nyugati bejárattal. Ezzel kapcsolatban Szőnyinek még egy megjegyzésével kell foglalkoznunk: „Az északi apszist egy fallal a kápolna hajójától elkerítve találtuk, aminek okát nem ismerjük.

35 A Szőnyi által közölt fényképeken

36 az északi apszis nyugati oldalán látható annak a falnak az indítása, amelyről már említettük,

37 hogy nyugat felé húzódott, s amelyet Möller lebontatott. Ez azonban — amint már fentebb megállapítottuk — a hozzá csatlakozó falban talált gótikus faragvány alapján sokkal későbbi beépítés. Hogy ez a fal nem rekeszthette el az északi apszist a kápolnától, arra bizonyíték az, hogy az északi apszis keleti sarkánál a falfestmény (az első és második kifestés egyaránt) kb. 30 cm magasságban teljesen sértetlen, tehát ehhez falat soha nem kötöttek hozzá. Szőnyi megjegyzését csak arra a falra vonatkoztathatjuk, amelyet Gosztonyi alaprajzain feltűntet

38 (1. ábra) és amely a cella trichora északi apszisának keleti és nyugati sarka között húzódott. Ezt a falat ma is megtaláljuk a cella trichora belsejében húzódó lemélyítés keleti oldalában (3. ábra). Azonban ez a fal a cella trichora római padlószintje alatt húzódik és a padlószint fölé nem emelkedik. Rendeltetését csak a kápolnában folytatott ásatással lehetne tisztázni, amikor is meg kellene állapítani, hogy vajon eredetileg összeépült-e az apszis falával vagy nem. A kápolna déli bejáratának elfalazása és az oltárral szemben feltételezett nyugati bejárat létesítése révén tehát egy kelet—nyugati 31 Gosztonyi Gy.: A pécsi ókeresztény temető I. 16. 32 Lásd 27. j. 33 Szőnyi O.: Jahrbuch... 177 sk. — Gosztonyi Gy.: A pécsi Szt. Péter székesegyház eredete. 97. — Nagy T.; A pann. ókeresztény egyházközségi bazilikák. 147 sk. s* Szőnyi O.: Jahrbuch... 177—179. 1—3. ábra. 35 Uo. 181. se Uo. 178—179. 2—3. ábra. 37 Lásd 12. lap. 38 Gosztonyi Gy.: A pécsi ókeresztény temető I. 13. 4. ábra a) és Gosztonyi Gy.: A pécsi Szt. Péter székesegyház eredete. 95. 6. ábra.