Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)
Fülep Ferenc: Újabb ásatások a pécsi cella trichorában
84 FÜLEP FERENC leg egy vagy két lépcsőfoknak kellett lennie, hogy az alacsonyabban fekvő küszöbről beléphessenek a kápolnába. Esetleg a küszöb felszedése után annak a helyére kerülhetett a földes törmelék. Ezt alátámasztja az a körülmény, hogy a cella trichora déli falának külső síkján ez a törmelékréteg nem látható. beszámol róla, a törmelékréteg eltávolítása után kiderült, hogy a kápolna nyugati, hoszszanti falát későbbi építkezés alkalmával elpusztították. Ettől az egykori nyugati faltól a kápolna belseje felé, vagyis keletre, újabb falat találtak, amely nagy tömegben nyúlt el nyugat felé. Ezt Möller lebontotta. 29 Segítsé12. kép. D—E metszet Amint a metszetrajzokból kitűnik (11—12. ábra A— В— С és D—E metszet), a kápolna nyugati felének padlója, elsősorban a cella trichora elülső részében, kb. 15 cm-rel magasabb, mint a keleti felében. Az A— В metszetrajz szerint itt egy nagyjából észak-déli irányú fal vonul, mely erős meszes habarcsba rendetlenül rakott kövekből áll. Sajnos, ebbe vágták bele azt a lemélyített járatot, amely ma középütt a cella trichora modern padlóját képezi (12. ábra). A kápolna padlóját középütt már Szőnyi is megbolygatva találta, s itt nagy törmelékréteg hevert. 28 Amint Szőnyi günkre van azonban az egykori fal rekonstruálásában a megtalált Möller-féle rajz (2. ábra). Az 1922-ben készített alaprajz szerint, a mi A— В metszetünkön (11. ábra) feltüntetett észak—déli irányú fal délen egészen a cella trichora déli zárófaláig húzódott, sőt ezt dél felé át is törte. Északi vége a cella trichora északi apszisának nyugati sarkánál nyugat felé derékszögben megtört, vagyis sarkot képezett, és a fal nyugat felé húzódott. A Szőnyi által közölt fényképeken 30 a kápolna nyugati felében erre a falszakaszra ráépített észak—déli irányú, magasabb falcson28 Uo. 180—181. Ebbe beleépítve gótikus kőfaragvány töredéket is találtak. 29 Uo. 178—179. 2—3. ábra. 30 Uo. 11. kép. A— В— С metszet
