Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

Dombay János: Próbaásatás a villánykövesdi kőrézkori lakótelepen

68 DOM BAY JÁNOS A sírban nem volt lelet, így annak korát nem lehetett megállapítani. Mivel a Bogdácson régi, magyar település volt, feltételezzük, hogy török portyázás áldozatainak hevenyében megásott sírjáról van szó. 29. sír. A II. ásatási területen az V. szelvényben találtuk, amelyet azért nyitottunk, mert az eddig feltárt temetkezések alapján ebben az irányban továbbiakat lehetett várni. M: 32 cm. Erősen zsugorított, rossz megtartású csontváz, К—Ny-i irányban (90—270°), baloldali helyzetben. A kezek az áll magasságában voltak. Melléklete nem volt. Szórványos leletek A föld felszínéről és a kutatóárkokból számos szórványos leletet gyűjtöttünk, de találtunk ilyeneket az ásatási területeken is. A II. ásatási területen, a II. és III. szelvény között meghagyott fal alatt, 62 cm mélységben, 21,5 cm magas, vastagfalú, sötétbarna behúzottszájú fazék feküdt, D felé dűlve. Boltozatos felső részének közepén és a 9,2 cm átmérőjű szájnyílás szélénél négy-négy vízszintes irányban átfúrt bütyök ül, arányos és váltakozó elosztásban. Alja 10 cm átmérőjű (XX. t. 7, lsz: 58.48. 1, erősen restaurált). Kiszántott sír mélyebbre helyezett melléklete lehetett, de megismételhetnénk vele kapcsolatban a 11. sírnál mondottakat is. Mindenesetre figyelmet érdemel, hogy két esetben találtunk egymagában álló, nagy behúzottszájú fazekat. A volt szőlőoltvány-telep mesgyéjén számos kisebb-nagyobb őrlő- és csicsolókövet és ilyenek töredékét találtuk, amelyeket a kapások dobáltak oda. Nagy őrlőkövet mutatunk be közülük. Anyaga vörös homokkő. Felső lapja a használat következtében teknősre kopott. Hossza 39,5, szélessége, középen, 24,5 cm (XX. t. 8, lsz: 58.40.2). A II. ásatási területen, 28 cm mélységben, szarvasagancsból készült, 27,9 cm hosszú, két darabra törött fokost találtunk. A csúcsa felé erősen ferde nyéllyuk közel van a nyéllyuk irányával párhuzamosan ferde, csapott fokához. Felső lapján, a nyéllyuk mellett, kisebb ág csonkja látható. A nyéllyuktól a csúcsa felé eső részét úgy alakították ki, hogy az agancs egyik oldalát a nyéllyuk szélétől kezdve a csúcs felé haladva fokozatosan mind jobban lefaragták : csúcsánál lapos, csupán 1.1 cm vastag. Kiszántott sír melléklete lehetett (XXI. t. la—lb, lsz: 58.38.20). Az I. ásatási területen az egyik kutatóárokból 12,1 cm hosszú, szarvasagancsból készült, vaskos fokos került elő. A nyéllyuk a csúcsa felé kissé ferde; az annak irányával párhuzamosan csapott foka tompa. Alsó lapja a hiányzó csúcs töréspontjáig ép, simára kopott, ami arra mutat, hogy nem helyeztek bele semmit, hanem fokosként használták. Erre mutat mindkét oldalsó lapjának gazdag pontkörös díszítése is (XXI. t. 2a—2b, lsz: 58.38.37). Az I. ásatási területen vont egyik kutatóárokban, 30 cm mélységben, terhes nőt ábrázoló agyag szobrocska töredékét találtuk. A has erősen hangsúlyozott; alatta a vastag, határozott, bekarcolt vonallal megrajzolt nemi háromszög látható. Az ettől lefelé eső, kissé lapított rész közepén, a nemi háromszög lefelé álló csúcsának irányában, vastag, függőleges, bekarcolt vonal húzódik; ez érzékelteti a két lábat. A letört lábfejek részét alkották egyenes talpának, amelyen a mai állapotában is megáll. A két lábat elválasztó, bekarcolt vonal felső végénél, kétoldalt, egyegy bütyök ül. A szobrocska testvonala az ép, bal oldalon egyenesen folytatódik egészen a törés széléig, ami arra mutat, hogy a mell sem volt szélesebb, esetleg nem is volt melle, hanem a has fölfelé visszamenő vonala a nyakba ment át. Erre mutatna az is, hogy a bütykök a lábak felső végénél vannak, így esetleg nem is a térdeket, hanem az emlőket jelzik, amik mell hiányában ott nem kaphattak helyet. Azt sem tartjuk kizártnak, hogy a genitáliákat szándékosan egy helyre vonták össze. Iszapolt agyagból készült; barna. A hátsó oldalán látható sérüléseket az eke okozhatta. 9,2 cm magas (XXII. t. la, lb, le). A Bogdács Ny-i dombjának Ny-i oldalában, az egyik nagy, sötét folt területén, a föld felszínén, nőt ábrázoló agyag szobrocska felső részét találtuk. Feje kereknek mondható, de a teteje lapos. Arci részét úgy alakították ki, hogy a fej elülső részét két ujjal összenyomták. A rövid, zömök nyak íves hajlással megy át a vállba. A jobb felső kar függőleges irányú, az alsó az emlő alatt a mellre hajol. A bal mell a jobb kar helyzetének megfelelő helyen morzsalékos, amiből arra lehet következtetni, hogy a lemorzsolódott bal kar is hasonló helyzetben volt. A bal mell helyén is sérülés látszik. Háta egyenes, befejezett felület. Anyaga durva, szemcsés. Barna. Hoszsza 4,1 cm. Meglátszik rajta, hogy a föld felszínén hányódott (XXII. t. 2a, 2b, 2c). Ugyanitt egy másik folt területén, ugyancsak a föld felszínén, még egy agyagszobrocskát találtunk. Testéhez viszonyítva kis feje és arca az előbbiéhez hasonló, de a jobb olda-