Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

Soproni Olivér: Bachminszky kerámiája

BACHMINSZKY KERÁMIÁJA 263 Egy szép korsódíszről kell még megemlékeznünk. Ezen a kantharos már kehellyé változott, amelyen egy rozettát láthatunk, belül kereszttel, így aureólához hasonló a díszítmény. A kehelyből két lehajló levél nő ki. Ezek alkotják az életfát. Felette szívalakból nőnek ki a széles, oldalnézetes, már ismert, magyaros virágok. A korsó nyakát, fent, szekfűk sora díszíti.

87 Áttérve a keresztmintás tálakra, először egy átmeneti, lembergi darabról kell megemlékeznünk. Itt egy szívidom helyettesíti a kantharost; ebből nő ki kétoldalt egy-egy ág, három-három hármas virággal. A két ág máltai keresztet fog közre, amely rövid, vastag száron a szívre nehezedik (XLIV. t, 4).

88 E tálon a bukovinai és az avasvidéki művészet emlékei is élnek még. A kettős hullámvonal bukovinai népi hagyaték. A máltai kereszt hasonló formában vámfalusi anyagunkban is szerepel. A kereszt szárai feletti pontozás a szőlőfürt csökevénye. A vámfalusi tál is példázza ezt.

89 A kereszt és a fa egységét kívánja érzékeltetni a művész ebben a rajzban. A máltai kereszt gyakran szerepel mintáin. Egy zegzug vonalas peremű lembergi tál Öblében négylevelű rozettában, az életfának lótuszos alakjában — ami e művészet népi ágában oly fontos szerepet játszott — egyegy máltai kereszt van, a szárakon karikákkal díszített, kerek, hármas levélkékkel, amely minta átmenetet alkot előbbi rajzunk és a vámfalusi szőlős rajzok között.

90 Egy lembergi zömök, kis korsón is találkozunk ezzel a kettős talpazaton álló kereszttel.

91 Amíg az előbbi tálon a keresztnek az életfával való egységét a négyszirmú lótuszlevél mutatja, addig e korsón a talpazatból két oldalt sarjadó virágok alkotják az életfát. A kereszt sajátos megfogalmazású rajza ez, amennyiben szárai ugyancsak egy-egy keresztet alkotnak, ami a pravoszláv használatban igen gyakori. Egy ilyen lembergi tál peremén, rovátkolt ívek között, a habán gyakorlatban oly sokszor használt piramis alakú pikkelymotívumot láthatjuk.

92 Ezek a rovátkolt, különös alakú ívek az orosz művészetben is szerepelnek. Egy XVIII. századi középorosz fajansz korsó mintáján a templom há87 Ornamente... Séria V. 3/A. kép. 88 Ornamente... Séria V. 10. kép; 1. 60. j. 89 Egri Dobó István Múzeum, ltez: 53.257.1. 60 Ornamente... Séria V. 8/A. kép. 91 Ornamente... Séria V. 10/

A. kép, 9

« Haberlandt, i. m. 105, 34. kép, rom kupolája hasonló hozzájuk.

93 De amíg ezen a tálon a kereszt szárai közötti üres mezőkben növényi ornamentikát is láthatunk, egy másik keresztmintás tálon ez teljesen hiányzik, és az egész díszítmény geometrikus, merev. Pereme ugyan tagolt, rokályos íveivel barokkos, de rovátkálása és keresztmintás bogiárai, valamint a geometrikus átfogalmazás megfosztják minden lendülettől, így összhangban áll a belső tér merev keresztjével.

94 E minta igen gyakori e vidéken; bukovinai hucul meg román f af arágosokon

95 és bőrmunkákon

96 is gyakran találkozunk vele. Egy másik tál díszítése minden eddiginél jobban bizonyítja az életfa és a kereszt egységét. Zegzug peremes öblében a húsvéti oltár áll, amely alatt két kardliliom jelzi az életfát. Az oltár felett máltai kereszt van, a már ismert, a szőlőt szimbolizáló hármas levelekkel. A kereszten két madár ül: az életfa madarai, tehát a kereszt egy az életfával.

97 Egy ausztriai szekrénylapon is, Teurmina középkori sírkápolnájában, ott ül a két madár a kereszten, és a sarkokat paizsliliom díszíti.

98 A két messzefekvő és korban is távoli ábrázolás mutatja tehát a mitosz és a szimbólum elterjedését és kapcsolatát. A figurális minták közül egy pécsi, nyúlvadászatot ábrázoló tálról kell szólnunk először (XLVI. t. 4)." Peremét virágmintás koszorú díszíti, öblében pedig, balról, egy puskás vadász áll. Jobbról futó nyulat láthatunk. Közöttük leveles száron ülő, nagy szekfű képviseli az életfát. Fent, az üres mezőben, a nyúl szájában az ág, két virággal, az elrabolt gyümölcsöt jelképezi. A vadász az íjjal, vagy puskával más ábrázolásban és értelemben ismerteti meg velünk az életfa mítoszát. A vadászt, aki az életfa gyümölcsét elrabló madárra lő, már ismerjük; említettük a nyulat is mint a madár helyettesítőjét. A vadász tehát most nem a madárra, hanem a nyúlra lő. Ezt felfoghatjuk mint egyszerű vadász jelenetet is, de az ábrázolás lényegében a mítoszból származik. 93 Bossen, i. m. CXXVIII. t. 20. kép. Történeti Múzeum. Moszkva. 94 Ornamente ... Séria V. 9/A. kép. 95 Haberlandt, i. m. 32. 51. kép. 98 Kaindl, i. m. 173. 388. kép. 97 Haberlandt, i. m. 106. 36. kép. 98 Haberl, Johanna, i. m. 187. 103. kép. 99 Pécsi Janus Pannonius Múzeum, Itsz: 52Д2Д (XLVI. t. 4).