Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

Soproni Olivér: Bachminszky kerámiája

264 SOPRONI OLIVÉR Az árja hagyományba tartozik a nyúl má­gikus futása 100 (ámokfutás), ahol az üldöző a végén mindig elpusztul. De a futásnak más jelentése is lehet. A nyúl a halhatatlanság gyümölcsével a másik világba menekül. A va­dász és kutyája üldözik, de a két világ hatá­rán — amit mindig az életfa jelképez — ha­talmuk véget ér, és a kutya a nyúlnak csak a farkát tudja elkapni (a madár elvesztett tol­lához hasonló képzet). A hagyomány ezzel magyarázza a nyúl rövid farkát. A virág tá­lunkon is az életfát, a két világ határát ábrá­zolja, amelyen a nyúl már túljutott, de a va­dász megtorpan előtte. Másrészről viszont a nyúl hozza az életfa gyümölcsét (a húsvéti nyúl). A nyúl, a szarvas, a tehén és a kecske útja a túlvilágba — mert ezek összetartoznak — megfelel az orphikus mandeus tanoknak a lélek útjáról a túlvilágba. Az etruszk, sőt az ókeresztény sírkultuszban is jelentős szere­pet játszott a nyúl, mivel ő a halottak veze­tője. A nyúl viszontagságait panaszos versek, énekek örökítették meg egész Európában, nyugaton éppúgy, mint Lengyelországban, a Kaukázusban és Georgiában. Ô is a vadember mondaköréhez tartozik. Ábrázolását már meg­találjuk az ókori Keleten, az etruszk síremlé­keken és a terra sigillátákon egyaránt. Fon­tos szerepet játszott az ókeresztény sírkul­tuszban és szimbolikában is. A keresztény kö­zépkorban textileken, kutakon stb. jelenik meg, az iszlámban pedig elefántcsont farag­ványokon találkozunk vele. Van egy esküvői talpastál is a Pécsett őr­zött anyagban. Ezek a népi kerámiában min­denütt megtalálhatók, öblében rák, hal, kés és villa látható; peremét ívmotívum díszíti. De csak négy egyszerű, rendes ívet találunk rajta, azokat is keresztlakban, ami, az edény rituális használatát domborítja ki. A kereszt­nek ilyen rejtett ábrázolásával a vámfalusi kerámiában is gyakran találkozunk. A köz­beeső tereket két-két felbontott ív tölti be, közeikben a hagyományos hármas levélkék­kel. Ezt a mintát XVI— XVII. századi magyar kerámián gyakran alkalmazták. 101 A talpastál mint edényforma szintén a rituális használa­tot igazolja. A talpastálak ugyanis már az őskori sírleletekben is kultikus célra szolgál­tak és ezt a funkciójukat mindvégig meg is tartották. Ezt mutatja bizánci használatban Ciprus anyaga is a XIII. századi sírleietekben, 100 Spiess, Marksteine ... I. Die Hasenjagd. 101 Esztergom.Várásatás, ltsz: 15. ahol a kínai Tang-sírokhoz hasonlóan 102 szin­tén a halott feje mellé helyezték a talpastá­lat. 103 De örmény ábrázolások is igazolják, amelyeken az Utolsó vacsora jeleneten ha­lakkal teli talpastálak állanak (XLII. t. 5, 5. kép). 104 X— XI. századi örmény kódexek dí­szítőrajzain is találkozunk a halas talpastá­lakkal (5. kép). 105 Ujabb sgraffito anyagunk­5. kép. Halas talpastál örmény kéziratból ban, fent a Kárpátvidéken, többnyire mély tálak helyettesítik. A pécsi ünnepi haszná­latú és nem is a népi kerámia körébe tartozó tál szintén a sgraffito és a talpastál közös ri­tuális funkcióját bizonyítja (XLVI. t. 5). 106 Pécsi figurális alkotásai között ikon is io2 The Georg Eumorfopoulos Collection. Cata­logue of the Chinese Porcelain by R. L. Hobson. London. 1925. Transactions ... i. h. 103 Megaw, i. m. 104 Dzevnyazenjanszkaja, Miniatjura. Jereván. 1952. 105 Mnacakanjan, i. m. 275—277. kép. (5. kép). io6 pécsi Janus Pannonius Múzeum, ltsz: 52.7.1 (XLVI. t. 5).

Next

/
Thumbnails
Contents