Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

Soproni Olivér: Bachminszky kerámiája

264 SOPRONI OLIVÉR Az árja hagyományba tartozik a nyúl mágikus futása

100 (ámokfutás), ahol az üldöző a végén mindig elpusztul. De a futásnak más jelentése is lehet. A nyúl a halhatatlanság gyümölcsével a másik világba menekül. A vadász és kutyája üldözik, de a két világ határán — amit mindig az életfa jelképez — hatalmuk véget ér, és a kutya a nyúlnak csak a farkát tudja elkapni (a madár elvesztett tollához hasonló képzet). A hagyomány ezzel magyarázza a nyúl rövid farkát. A virág tálunkon is az életfát, a két világ határát ábrázolja, amelyen a nyúl már túljutott, de a vadász megtorpan előtte. Másrészről viszont a nyúl hozza az életfa gyümölcsét (a húsvéti nyúl). A nyúl, a szarvas, a tehén és a kecske útja a túlvilágba — mert ezek összetartoznak — megfelel az orphikus mandeus tanoknak a lélek útjáról a túlvilágba. Az etruszk, sőt az ókeresztény sírkultuszban is jelentős szerepet játszott a nyúl, mivel ő a halottak vezetője. A nyúl viszontagságait panaszos versek, énekek örökítették meg egész Európában, nyugaton éppúgy, mint Lengyelországban, a Kaukázusban és Georgiában. Ô is a vadember mondaköréhez tartozik. Ábrázolását már megtaláljuk az ókori Keleten, az etruszk síremlékeken és a terra sigillátákon egyaránt. Fontos szerepet játszott az ókeresztény sírkultuszban és szimbolikában is. A keresztény középkorban textileken, kutakon stb. jelenik meg, az iszlámban pedig elefántcsont faragványokon találkozunk vele. Van egy esküvői talpastál is a Pécsett őrzött anyagban. Ezek a népi kerámiában mindenütt megtalálhatók, öblében rák, hal, kés és villa látható; peremét ívmotívum díszíti. De csak négy egyszerű, rendes ívet találunk rajta, azokat is keresztlakban, ami, az edény rituális használatát domborítja ki. A keresztnek ilyen rejtett ábrázolásával a vámfalusi kerámiában is gyakran találkozunk. A közbeeső tereket két-két felbontott ív tölti be, közeikben a hagyományos hármas levélkékkel. Ezt a mintát XVI—

XVII. századi magyar kerámián gyakran alkalmazták.

101 A talpastál mint edényforma szintén a rituális használatot igazolja. A talpastálak ugyanis már az őskori sírleletekben is kultikus célra szolgáltak és ezt a funkciójukat mindvégig meg is tartották. Ezt mutatja bizánci használatban Ciprus anyaga is a XIII. századi sírleietekben, 100 Spiess, Marksteine

... I. Die Hasenjagd. 101 Esztergom.Várásatás, ltsz: 15. ahol a kínai Tang-sírokhoz hasonlóan

102 szintén a halott feje mellé helyezték a talpastálat.

103 De örmény ábrázolások is igazolják, amelyeken az Utolsó vacsora jeleneten halakkal teli talpastálak állanak (XLII. t. 5, 5. kép).

104 X—

XI. századi örmény kódexek díszítőrajzain is találkozunk a halas talpastálakkal (5. kép).

105 Ujabb sgraffito anyagunk5. kép. Halas talpastál örmény kéziratból ban, fent a Kárpátvidéken, többnyire mély tálak helyettesítik. A pécsi ünnepi használatú és nem is a népi kerámia körébe tartozó tál szintén a sgraffito és a talpastál közös rituális funkcióját bizonyítja (XLVI. t. 5).

106 Pécsi figurális alkotásai között ikon is io2 The Georg Eumorfopoulos Collection. Catalogue of the Chinese Porcelain by R. L. Hobson. London. 1925. Transactions ... i. h. 103 Megaw, i. m. 104 Dzevnyazenjanszkaja, Miniatjura. Jereván. 1952. 105 Mnacakanjan, i. m. 275—277. kép. (5. kép). io6 pécsi Janus Pannonius Múzeum, ltsz: 52.7.1 (XLVI. t. 5).