Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

Soproni Olivér: Bachminszky kerámiája

BACHMINSZKY KERÁMIÁJA SOPRONI OLIVÉR Kossov, a határszéli kis ukrán városka a Kárpátok tövében, a múlt század második felében igen figyelemreméltó művészet köz­pontjává vált. Egy népi kerámiaművész, Ale­xander Bachminszky, vagy eredeti nevén Bachmietuk nevéhez fűződik ez, aki csodála­tosan szép alkotásaival egész iskolát terem­tett maga körül. Követői, jól-rosszul utá­nozva őt, folytatták e művészetet, és e terü­leten a mai napig is készül hasonló kerámia. Természetesen e művészetnek már régi előz­ményei vannak a céhes és a népi iparban is, és Bachminszky csak végső kifejlése ennek, amelyben a népi és a hagyománybeli olvad össze harmonikus egészbe az európai városi stilusáramlatokkal. Az ő alkotásaiból igen szép anyagot — tizenöt darabot — őriz a pécsi Janus Pannonius Múzeum. Ez teszi ak­tuálissá a róla való megemlékezést (1. kép). A fazekas ipar a gazdag agyaglelőhelyek folytán igen fejlett volt Galiciában és Buko­vinában. Nagy fazekas telepek működtek szerte e tartományokban. Készültek itt mázas és máz nélküli edények, és Keletgaliciában fekete edények is. Kolomea, Grodèk, Jaros­lav, Oeska, Nojnilow stb. volt a legfontosabb fazekas gócpont. 1 Kerámia gyárak kemény­cserép és porcelánárukkal — Tomaszow, Ho­rodnica, Baranowka stb. helyeken működ­tek. 2 A sík vidékek produktumai jóval egy­szerűbbek, mint a hegyvidéké, amely utóbbi­nak fejlettebb alkotásait tévesen bukovinai paraszt majolikának is nevezik. 3 A nyugati vidékek művészete lengyel és német hatáso­kat mutat, és a tiszta, egyszerű keleti elemek párosulnak benne a nyugatiakkal. 4 Ez rész­1 Haberlandt M., österreichische Volkskunst. I. 82. a Ornamente der Hausindustrie. Tongefässe ruthenischer Bauern. Kossov. Herausgegeben von Städtischen Gewerbe Mus. Lemberg. 1882. Seria 5. M*iA Haberlandt, i. m. 22. 4 Haberlandt, i. m. 23. ben a XVIII. században oda települt német népcsoportoknak tudható be. 5 E kerámia fej­lődésére ösztönzően hatottak a már említett nagyüzemek is. A keleti Kárpát vidéki ukrán­1. kép. Bachminszky arcképe hucul népművészet erősen bizantinikus jel­legű és keleti hatásokkal telített; 6 egyszerűbb és későbben is lép fel. 7 5 Haberlandt, i. m. 117; Globus CXVII. Nr. 7, 8. 104, 117. 6 Haberlandt, i. m. 22, 23. 7 Haberlandt, i. m. 71, M ag

Next

/
Thumbnails
Contents