Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

Kováts Valéria: Közlemények a Zrínyi Miklós múzeum levéltári anyagából

A ZRÍNYI MIKLÓS MÚZEUM ANYAGÁBÓL 183 ben is mint kivüle, már is izzó tüzét egy Európai fergeteg szele lángra lobbantja a Kö­zös ügyesség oly bonyodalmakba rántandja Magyar Országot, melyekből épségben szaba­dulni alig lehetend. És talán jó szolgálat történt az Osztrák háznak az által hogy a 67 ki törvényhozás bajnokául szegődtette Magyar Országot, tehát ingert adott arra, a mit ma ,,a birodalmi egy­ség, 's nagy hatalmi állás" politikájának ne­veznek? (másszor helyesebben másként ne­vezték) — Én nem gondolom. Sőt arról 70 va­gyok meggyőződve, hogy ingert adni a bal­gatag (mert a Népek érdekeivel ellenkező) po­liticának követésére, annyi mint bukásra nó­gatni a Fejedelmi házat, melynek e politica nélkül még jövendője lehetett volna: 's ha nem késnék azon fatális politicával szakitani, talán még most is lehetne (már amennyiben Fejedelmeknek még jövendője lehet). De hát kiki kovácsa saját szerencséjének, Azt mondhatnám nem reám tartozik ezzel gondolni. Hanem a baj az hogy „Délirant re­ges plectuntur Achivi ,,A közös ügyes 71 bál­vány magával rántja Hazánkat a mélységbe, mely felé „a birodalom" szembetünőleg siklik. Divattá vált amott a Lajta két partján — (szegény Lajta! annak Najádjai sem álmodták soha, hogy Magyar és Osztrák is nevet költ­sönöz tőlle) — divattá vált mondom, az ily dolognak minőket említek, „Zukunfts poli­ticának" gúnyolni. De hát a Gegenwart, s po­litica, az oktalan állatok politikája. Azok közt is leginkább csak a ragadozóké meg a „ve­rebeké és tücsköké. Azok élnek a röppenő percnek. Az embernek azért adatott értelmet a teremtő, hogy „prevideat ut provideat" Legyen egyén, legyen társadalom boldogtalan az ki a „holnapot" számba nem veszi. A tör­ténelemnek ez ugy mint az anyagi világnak törvényt szabott az, a ki monda: „legyen vilá­gosság, és lőn" A törvény igy szól: „Ilyen ok, ilyen okozat" Jaj annak ki e törvénnyel szá­mot nem vett. Hiszen igaz „Zukunft 's politicát gondol­tak követni a 67 ki törvényhozók is. Csak hogy számitásuk alapjaiban hibás vala. Meg is hazudtolta már az élet számításukat —Ez már ma nem sejtelem többé — Már kiáltó tény. Mi volt a főtekintet mely őket a „biro­70 Kossuth Iratai-ban „sőt arról" ritka szedés­sel kiemelve. 71 Mind a három nyomtatott szövegnél „közös ügyes" ritka szedéssel kiemelve. dalmi egység 's a nagy hatalmi állás mindent háttérbe szorító politicajának aláírására reá bírta? Mibe kerestek vigaszt, kárpótlást a fel­áldozott állam jogokért? — A külbiztonság tekintetében — Vészt gyanítottak kívülről, 's azt hitték hogy a Dualisticus alkotmány meg­szüntet minden differentiát a birodalom Nemzeteinek irányában, 's szilárd bátorságot, compact szövetséget hoz létre velők, minél fogva nyugodtan nézhetünk a külveszélyek­nek eleibe — De mi lett a következés? Az: hogy nincs egyetlen egy barátunk sem a „Birodalom nemzetei közt. Minden nemzet, 's minden Nemzetben minden párt ellensé­günkké lett. Elébb csak a Bécsi Burg felé for­dult megsértett jogaik haragja, 's minket még a Csehek is természetes szövetségesüknek te­kintettek a közös elnyomás kútfeje ellen. Most a harag ellenünk fordult, bajaikért minket okoznak, minket a Dualisticus államjog fel­találóit. A Közös ügyes alku öszeforrasztás helyet szétzilálta a birodalom belső erejét, melynek mankójáért saját lábainkat cserébe adtuk, azok pedig kiket jogaink feláldozásával szövetségeseinknek véltünk megnyerni felzú­dulnak ellenünk minden oldalról. így czáfolta meg már is az élet a 67 ki törvényhozás számításait. Pedig még szél csend van. Hát még ha a vihar napjai elkö­vetkeznek. Én csodálom hogy lehetett ember ki ezt előre nem látta. Én magamat ezzel nem vádol­hatom. Egy bizonyos Magyar folyóiratnak (mely nem épen a Királyi Fiscus engedelme mellett látott napvilágot 1867 ki Mártiusi szá­mában, tehát még a Közösügyi munkálat el­fogadása előtt, megmondottam, hogy ez lesz a következés. Hivatkozom azon fejezetre, melynek címe: „Minő kilátást nyit a Közös ügyi munkálat a birodalom népeivel barátsá­gos viszony tekintetében" 72 — Nem is kivánt e következtetés előrelátása semmi különös jós tehetséget. Mert hiszen a nagyon későn, 'ép azért életképtelenül született, mind ősze is csak 64 éves. „Osztárk birodalom" egy he­terogén állam halmaz, melynek összetartó 72 A levél hatodik oldalán a második bekezdés­ből mind a három nyomtatott szövegnél kimaradt az a rész, mely a „királyi Fiscus engedelme nélkül" megjelent 49 című folyóiratra vonatkozik. A bekez­dés a nyomtatott szövegekben így hangzott: „Én cso­dálom, hogy lehetett ember ki ezt előre nem látta. Én magamat ezzel nem, vádolhatom, tehát még a közös üigyi munkálat elfogadása előtt megmondot­tam, hogy ez lesz a következés." A továbbiakban a levél szövegét kihagyás nélkül közölték.

Next

/
Thumbnails
Contents