Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

Kováts Valéria: Közlemények a Zrínyi Miklós múzeum levéltári anyagából

184 KOVÁTS VALÉRIA forrasza nem önmagában, nem benső rokonságában, hanem kivül rajta a Fejedelem egységében van. Nincs oly bűvész hatalom az ég alatt, mely e személyes forraszt benső rokonsági forarasszá varázsolhassa — Egy ily államhalmaz egységesítése szolgaságot feltételez. Ez pedig az Európai társadalom jelen stádiumában már lehetetlen. Magára gyújtaná a házat a ki azt rendszerűi venné. ,S mert ez lehetetlen, lehetetlen az is, hogy csak magában az ugy nevezett Osztrák Birodalomban is, a Fejedelem egységi kapocsnak, állam egységgé — reál unióvá átbüvölése sikerülhessen. Hát még Magyarországgal! Lidércet kergette a Bécsi udvar is, 's a Magyarország gyűlés is, midőn a birodalom egységi political minden tekintetet háttérbe szorító vezér eszme gyanánt állították fel. Nem kell ezen egység a birodalom nemzetei közt senkinek. Kivéve a Németeket, kik szeretnék azt, de oly értelemben hogy az urak ők legyenek a birodalom felett. Magyar országot is bele értve (a mint hogy azt mindig bele is értik) Ök hát még azon nyomorúságos autonómiai hulladékokat is sokalják, melyek sovány táplálékában a Magyar Nemzet vigasztalást keres, 's mert sokalják, ellenségeink; mig a többi Nemzetek azzal vádolnak hogy mi vagyunk azok ,kik ezen hulladékok kedvéért, őket Nemzei önállásukból dualisticus találmányunkkal ki confiscáltuk, 's* a németség uralom vágyának kezébe szolgáltattuk — Mondhatják bölcseink, hogy e vád méltatlan, hogy nem igaz. A tény ellentmond a tagadásnak. Különben is megfelelt nekik nem rég a Bécsi Reichsrath adresse vitái közben az, a ki a Nemzetiségek követeléseit a Kormány nevében azzal utasította visza : hogy azok kielégítését a dualisticus alku meg nem engedi, mert Magyarország csak egységes birodalommal akart alkudni. Tehát még a Bécsi Minisztérium is, minket mutat fel mint bün bakot a Birodalmi Nemzetek gyűlöletének —, S ezt nállunk szövetségnek nevezik! Ily szövetségért adtuk fel az állami lét jogát, melyet megtörhetetlen erővel követelnünk kellett volna, ha soha sem bírtuk volna is egész multunkban, 's ha diplomáciai kötésekkel nem volt volna is a Habsburg ház uralkodásának elfogadásáért bérül ki kötve. Ily szövetségért törvényesítettük Hazánk legfontosabb közügyei közül az idegen avatkozástól függést, mely mellett — mint Lieber helyesen mondja — teljes polgári szabadságról álmodni sem lehet. Ily szöveségért tagadtuk meg az ősök szent hagyományát; 's adtuk cserébe az utódok szent örökségét. A lencsetálas Esau alkuja áldás volt a mieinkhez képest.! Milyen hát a kilátás, ha ez alkut fennállni hagyjuk? Az Osztrák birodalom nem jelent Nemzetet. Csak geographiai elnevezés. A birodalom egységi politica tehát nem Nemzeti, hanem a Nemességi suprematia által sugalmazott „patrimonialis politica. Ezen politica bajnokává szegődött Magyarország a Közös ügyes törvényekkel. 'S ha majd a történelem logicája e politicának jogosultságát kérdésbe veszi —a mint venni fogja kétségtelenül — Magyar Ország e politica védelménél, nem csak kül ellenséggel fogja magát szemben találni, kit épen ezen politica hozand nyakunkra, hanem szemben fogja magát találni a birodalom Nemzeteinek aspiratióival is, kiknek e politicával szövetségesekké megnyeréséről álmodott. Megnyerhetők ők szövetségesekké, igen is. de nem ilyen alapon. Hanem a történelmi fejlődésű

73 Nemzetek egyéniségének tiszteletben tartásával 's az emberiség közös örökségét képező szabadság solidaritásának alapján — A XIX'

ÍA századot éljük. Ez idő szerint már patrimonialis politica alapján Nemzetek szövetségét nem lehet megnyerni. De a Nemzetek gyűlöletét igen. „A földnek is vannak buborékai mint a víznek vannak" mondja Shakspeare. Ilyen buborék az a szövetség, melynek kilátásával a 67 ki törvényhozók, az állam jogi áldozatokért, magukat is, a Nemzetet is vigasztalgaták. — Hogy jó hiszemmel, — azt nem vonom kétségbe. De hogy rósz számítással, annak bizonyítványául a tény állásra hivatkozom. * Az eszmetársulat láncolata levél helyett értekezést Íratott velem. Óhajtanám, hogy az Olvasó, 's más hasonló Egyletek a felolvasásokat szokásba hoznák. Nagyon hatályos eszközei ezek a Közértelmiség fejlesztésének. Vegyék önök Uraim! tollem kit névleges Elnökükké megválasztani szívesek voltak, e levelet ily felolvasási kísérlet gyanánt. De terem még így sem marad a viszapillantásra, 's öszehasonlitásra, melyre Önök kegyeletes ragaszkodása által a 48 ki törvényekhez magamat levelem elején ösztönösztetve mondottam. Pedig ez öszehasonlítás nem volna felesleges. Mert némely „hatalmas" emberek fur73 A „történelmi fejlődésű" mindhárom nyomtatott szövegben ritka szedéssel kiemelve.