Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

Kováts Valéria: Közlemények a Zrínyi Miklós múzeum levéltári anyagából

KÖZLEMÉNYEK A ZRlNYI MIKLÓS KOVÁTS 1950-ben a szigetvári városi levéltár megszűnésekor a levéltári anyag részben a Zrínyi Miklós Múzeum birtokába került.

1 Három levelet közlünk belőle a XVII. sz. második feléből, és egy Kossuth-levelet 1870ből. A XVII. sz.-ból való három magyar levél eredetileg a Czindery levéltárból származik.

2 A Czindery-család őséhez, Györgyhöz, illetőleg vele kapcsolatban írták. Czindery Györgyről keveset tudunk. Az utókorra néhány levélen, periraton kívül semmi sem maradt vele kapcsolatban. A leveleken keresztül elénk rajzolódik a XVII. sz. átlag nemesemberének alakja. Tudjuk, hogy hódoltsági földről menekült a végekre

3 és itt először Zrínyi Miklós szolgálatába lépett, kihez felesége révén rokoni kapcsolat is fűzte.

4 Majd Zrínyi Péter mellé szegődött és Légrád alkapitánya lett. Később a törökkel való cimborálás és más vádak alapján Kapronca várában törvény elé állították. A haditörvényszék halálra ítélte, azonban Zrínyi megkegyelmezett neki: szabadon bocsátotta, sőt elkobzott birtokaiért kárpótolta. Czindery ezt úgy viszonozta, hogy a császáriaknak segédkezett Zrínyi Péter elfogatásánál.

5 Bátor, vitéz katona hírében állt, 1 A levéltári anyag többi része a területileg illetékes levéltárba került. Mivel Szigetvár 1950-ig Somogy megyéhez tartozott, így az anyag a kaposvári Somogy Megyei Állami Levéltárban található. 2 A Szigetváron élt Czindery család levéltára főleg a XVIII. sz. második és a XIX. sz. első feléből gazdag anyaggal rendelkezett. A közölt 3 levélen kívül a Zrínyi Miklós Múzeumnak nincs Czindery anyaga. 3 Pauler, Wesselényi Ferenc nádor és társainak összeesküvése. 1877. I. 396. 4 A költő Zrínyi Miklós felesége Draskovich Eusebia volt, Draskovich Gáspár leánya. Nagy Iván, Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 1858. III. 390. 5 Csuday, Zrínyiek a magyar történelemben. 1566—1704, 1884, 241. Pauler, i. m. I. 396, MÚZEUM LEVÉLTÁRI ANYAGÁBÓL VALÉRIA de az eszközökben nem válogatott: hol a török, hol az osztrák felé hajlott, érdekeinek megfelelően. Utódai a XVIII. és XIX. sz.-ban a Dél-Dunántúl nevesebb családjai közé tartoztak. Birtokaik Nagyatád környékétől a baranyai Bogád község határáig húzódtak.

6 Későbbi birtok-adománylevelek úgy emlékeznek meg Czindery Györgyről, mint Varazsd megye alispánjáról, kinek felesége Istvánffy Miklós alnádor és történetíró unokája: Malakóczy Éva.

7 Utódai a török kiűzése után megszerezték az Istvánffy-féle örökséget is, így a szigetvári házat és a hozzátartozó birtokot. Czindery Györgyöt távoli rokoni kapcsolat fűzte a Dunántúlon birtokos Draskovich családhoz,

8 ugyanis Istvánffy Miklós egyik leánya, Éva, Draskovich horvát bán felesége volt. Czindery György vagyoni viszonyairól csupán annyit tudunk, hogy elkobzott javaiért, részben kárpótlásul, házat kapott Szlako vedben Zrínyi Péter bántól.

9 Czindery Györgynek írt magyar nyelvű levél 1672-ből Hogy mi volt Czindery György jutalma Zrínyi Péter elfogatása után, nem tudjuk, de feltételezhetjük, hogy a császáriak hálája nem maradt el. Lehetséges, hogy végleg megvált Légrádtól, mivel a „jutalom" Kaproncához kötötte. Az a levél igazolja ezt, amelyet 1672ben írtak neki, de már nem Légrádra, hanem Kaproncára. A levélben egy bizonyos Nagy György a Czindery ellen elkövetett gazságokat tárja fel, ugyanakkor ő maga is becstelen ajánlatot tesz neki: zsarolni akarja. Az 6 Németh Béla, Szigetvár története. 1903. 367—368. 7 Nagy Iván, i. m. III. 198., Istvánffy család. V. 257., Malakóczy család. VII. 276. 8 Nagy Iván, i.m. 390—392, *> Fauler, i. m, I, 396,