Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

ifj. Fehér Géza: A Pécsi Janus Pannonius Múzeum hódoltságkori török emlékei

HÓDOLTSÁGKORI TÖRÖK EMLÉKEK 131 /ésszel ellátott, nagy, homorú csepptanyeros, csonkakúp alakú talpon álló példányok. (Pé­csi vörösréz anyagunkban a IX. t. 5-ön mu­tatunk be hasonlót.) Gazdag párhuzamai van­nak az esztergomi anyagban is (8. kép 35—36. 38—39). Van azután vörösrézből egyszerűbb kivitelű, gyűrűs tagolású, hengeres gyertya­tartó is (MNM. ltsz. 55. 377. С — lelőhely nélkül; az esztergomi anyagban 8. kép 37). 5. Ke menceszemek (X. t. 1—18) A tárgyalt kerámiai anyag igen tekinté­lyes részét alkotják a bögre alakú kemence­szemek. A pécsi Janus Pannonius Múzeum anyagában 51 darab van. Az egyes darabok között rendszerint csak a máz színében és a kemenceszem magasságában van különbség, forma és kivitel tekintetében lényegileg egy­mással megegyező darabok. A kemenceszemek a törökkor igen gya­kori kerámiai leletei. Pécsett is állandóan ilyenekre bukkannak csatornázási és egyéb földmunkálatok folyamán. Rendszeres feltárással került felszínre legutóbb 1957-ben a Tettyén köt zöldmázas, bögre alakú kemenceszem töredéke. 22 Külföldi párhuzamoknál — a bosznia-her­cegovinai néprajzi anyagban előforduló ke­menceszem mellett 23 — ismét csak Bulgá­riára hivatkozunk, ahonnan több török tí­pusú, mázas, bögre alakú kemenceszemekből kirakott kályhát ismerünk. Valamennyi fe­hérre meszelt; fűtőnyílás nincs rajtuk, tehát a folyosóról fűthetők. Alakra nézve is külön­böznek egymástól s a kemenceszemeket is különféleképpen alkalmazzák rajtuk. Arba­nasiból pl. olyan kályhát ismerünk, amely­nek oromdísze alatt gerezdéit félgömbös rész van, gezerdeiben 2—2 kemenceszemmel; alatta magas, hengeres tag következik kocka alakú, kiszélesedő alapzaton, amelynek 1—1 oldalán 36 kemenceszem sugározza ki a me­leget. Legalul kissé kiugró sima lábazat ta­lálható. 24 Ugyancsak Arbanasiban, olyan kályha is van, amelynek a bögre alakú kemenceszem csak egyik díszítő eleme. Itt az oromdísz alatti gerezdéit rész négy oldalán 3—3 ke­menceszemet találunk csupán. Az alatta el­helyezett hasáb alakú, magas tag oldalait vázából kinövő virág díszíti, a kocka alakú, viszonylag magas lábazat oldalain pedig ket­tős kör keretelésben hatszirmú virágot lá­tunk. 25 Egy Etropoleből bemutatott igen egyszerű kivitelű kályha lapított, gömbszerű tetején nem alkalmaztak kemenceszemet, hengeres részén négyesével helyezték azokat el, míg magas hasábos lábazatának oldalain 5—5 ta­lálható belőlük. 26 A Rila-kolostorból három hasonló szerke­zetű kályhát ismerünk. Az egyiknek nyolc­szögű felső részén nem alkalmaztak kemen­ceszemet, viszont az alatta levő hasábos tag­nak is csak az előlapján találunk belőlük né­gyet. 27 Érdekesebb az a cserépkályha (10. kép), amelynek gerezdéit félgömbös teteje alatt, 22 Parádi N., i. m. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 1958) 132. és LXII. t. 14—15. 23 A már fentebb említett Kiseljak melletti Vignicen a török jellegű, fehér színű, díszítetlen kerámiában is megtaláljuk a zömök (m.: 7, sz. á.: 12,5, f. á.: 2 cm) bögre alakú kemenceszemet. 24 G. Bakardjieff, i. m. 54. kép. 10. kép. Kályha kemenceszemekkel. Bolgár reneszánsz. Rila kolostor 25 Uo. 55. kép. 26 Uo. 56. kép. 27 Uo. 58. kép.

Next

/
Thumbnails
Contents