Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

ifj. Fehér Géza: A Pécsi Janus Pannonius Múzeum hódoltságkori török emlékei

126 1FJ. FEHÉR GÉZA egyezik a budai edénnyel (5. kép 4). — A bekarcolt díszítések gazdag változatosságát és a kombinációk sokféleségét mutatja pl. az is, hogy a fentebb bemutatott bulgáriai kiöntőcsöves — tehát egészen más edénytípust képviselő — korsónak (4. kép) a vállát ugyanolyan hullámszalag díszíti, mint a fenttárgyalt fekete korsóét. A vizsgált edénycsoport példányait rendszerint szűrőval látták el. A budai származású korsó (5. kép 4) füle fölött levő lyuk viszont arra mutat, hogy az edény száját, illetőleg a benne tárolt folyadékot — szűrő helyett — csuklós szerkezetű fémkupak védte. Pécsi edényeink mellett budai (5. kép 4), belgrádi (5 kép 1—3) és bosznia-hercegovinai párhuzamokból,

12 valamint Evlia Cselebinek abból a valószínűleg eltúlzott adatából, hogy Buda egész lakossága boszniai bosnyák,

13 arra a következtetésre juthatunk, hogy ez az edénytípus a XVI. században — a közvetlen török közvetítés mellett — a töröknek már előbb meghódolt boszniai terület iparosai útján is eljuthatott hozzánk. Azonban később Bosznia-Hercegovina területéről ez az edénykészítő és díszítő technika — úgy látszik éppen a korsók esetében, mivel Magyarországon ez az edényfajta készül a fentebb tárgyalt kivitelben —, a mai Magyaország területére tolódott át, ahol napjainkban is él. Mindenesetre erősen vitatható, hogy a feketére és szürkére füstölt korsók boszniai elterjedése feltétlenül a török hódítással hozható-e kapcsolatba, s nem forog-e fenn annak a lehetősége, hogy a boszniai őslakosság már a középkor folyamán, tehát a törökség megjelenése előtt is birtokában volt ennek az edénykészítő technikának, amelyet a huzamos együttélés folyamán ő származtatott volna át hódítóinak, akik azt sajátos formakincsükkel és díszítményeikkel gazdagították. A kérdést megnyugtató módon csak a boszniai agyagművesség beható helyszíni tanulmányozása után dönthetjük el. 12 L. Cv. С. Ророгпс idézett összefoglaló tanulmánya I—

II. részének különböző helyeit. — Bosznia-Hercegovina területén több fazekasközpontban (a Visokog melletti Lijesevo, a Modrice melletti Dobrinja. Malegica, Stjepan Polje Gracanica mellett, a Glamoca melletti Krasinac, a Cazina melletti Brezova Kosa, stb.) — főként fazekakon és tálakon, azonban egyetlen esetben sem korsókon — alkalmazzák ezt a technikát. 13 Karácson I., Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660—1664. Bp. 1904. 252., vö. Littke A., Buda-Pest a török uralom korában. Bp. 1908. 35—36. c) Őskori jellegű korsók (II. t. 4—7; VI. t. 2—3; IX. t. 10—13). A pécsi Janus Pannonius Múzeumban a török edényeknek olyan népes csoportjával is találkozunk, amely Magyarország más gyűjteményéből nem ismeretes. Az 1957. évi tetytyei ásatás arról győzött meg bennünket, hogy az ezen csoporthoz tartozó edények gyakori előfordulásával Pécsett a jövőben is számolni kell.

14 A tárgyalt edények barnás színűek. Fő díszítőelemük fogaskerékkel benyomott — gyakran egymást is átmetsző — vízszintes és ferde szalagok. Ez a díszítés az edények nyakán és vállán gyakran kötéldísszel együtt jelenik meg. A kutatott emlékanyagban ez a típus csak a korsók körében fordul elő. Párhuzamaink ismét Bosznia-Hercegovinába vezetnek bennünket, ahol ez a díszítő technika — általában fazekakon — napjainkban is virágzik (6. kép).

15 6. kép. Agyagedény. Orubica (B.-Gradiska) A pécsi múzeum anyagában a fenttárgyalt típushoz tartozó korsók egyszerű kivitele és gyakran szabálytalan formája arra enged következtem, hogy ezek az edények a legkez14 Parádi N., A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1958. LXII. t. 18, vö. uo. 132., ahol megjegyzi, hogy két ugyanilyen formájú és díszítésű füleskorsót ismer a nagykanizsai vár területéről is. 15 Cv. C. Popovic, i. m. II. közi. IV. t. 1. (Orubica, Bosn. Gradiska). — Bosznia-Hercegovina területén annyira gyakori a tárgyalt őskori jellegű edény, hogy pl. Orubicán Joze Corkovic fazekasműhelyében még a XX. század első évtizedében is előállítottak ilyeneket, de megtalálható igen sok más fazekasközpontban is.