Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

ifj. Fehér Géza: A Pécsi Janus Pannonius Múzeum hódoltságkori török emlékei

A PÉCSI JANUS PANNONIUS MÚZEUM HÓDOLTSÁGKORI TÖRÖK EMLÉKEI IFJ. FEHÉR GÉZA A hódító törökök XVI—

XVII. századi hagyatékának kultúrértékét illetően mindeddig nem tudott a magyar történetírás egységes — s főként a tudományos tárgyilagosságnak megfelelő — álláspontot kialakítani: két egymással homlokegyenest ellenkező felfogást ismerünk. Természetesen a török hatás tagadása ugyanolyan elhibázott, mint túlbecsülése, — hiszen a városainkban, várainkban és elpusztult falvaink helyén talált emlékeket vizsgálva, már eddigi ismereteink alapján sem kétséges, hogy a török hódítással nemcsak a fél évezreden keresztül megszállva tartott balkáni népek életmódjában állott be jelentős változás, de a magyar népében is, holott nálunk a török uralom jóval rövidebb ideig tartott, mint a Balkánon. A török emlékanyag módszeres tanulmá1 Nagy L., Tabán a régészetiásaitások világában [Tanulmányok Budapest múltjából IV (1936) 18—29] ; Horváth H., Hódoltság és felszabadítás a művészettörténelemben [Tanulmányok Budapest múltjából V (1936) 198—219]; Domanovszky Gy., részben tárgyunkat is érintő munkája [Kiöntőcsöves edények és magyarországi elterjedésük. Ethn. LI (1940) 211— 227]; Budapest története III. [Budapest a törökkorban (Budapest 1944)] 354—381. Függelék, X. Művészetek 2. Bárányné Oberschall M., Iparművesség; a jelen tanulmányunkban tárgyalásra kerülő anyag zöméhez 1. uo. 382—401. Művészetek 3. Garády S., Agyagművesség; Soproni O., Szolnok török kerámiája I—II [Jászkunság III. (1956) 56—61, 102—106]; — Legújabban: G. Fehér jun., „L'influence Ottomane sur les arts industriels Hongrois" с. előadás [Kivonata is jelent meg a „Premier Congrès International des Arts Turcs (Ankara 19—24 Oktobre 1959)" gyűjteményes kötet 101—103. oldalain.]; G. Fehér oglu — N. Parádi, XVI ve XVIId asirlarinda Macaristan'daki Türk sanatlar üzerinde yapilan arastirmalar; Macaristanin Esztergomi—Szenttamáshegy' deki Türk cömlekci finm (= A XVI—

XVII. századi magyarországi török iparművesség kutatása; Hálás megemlékezésül szeretett Édesapám Fehér Géza professzor (1890—1955) születése 70., halála 5. évfordulója alkalmából, amiért érdeklődésemet a török hódoltságkor művelődési emlékei felé irányította. nyozása tehát nemcsak a magyar ipartörténet számos megoldatlan kérdésére deríthet fényt,

1 de általa — bizonyos vonatkozásokban — a magyar nép életviszonyainak a megértéséhez is közelebb juthatunk. Példaképpen talán a törökségnek konyhai kultúránk fejlődésére gyakorolt hatását emelnénk ki, mivel ez áll a jelen tanulmányban bemutatott régészeti anyaghoz legközelebb.

2 A vidéki múzeumainkban levő török anyag összegyűjtését 1952-ben kezdtem meg, 1956-ban pedig — ennek a munkatervnek a kiegészítéseképpen — Parádi Nándor munkatársammal hitelesítő ásatás keretében feltártuk az 1926-os földmunkáknál napvilágra került és erősen megbolygatott esztergomszenttamáshegyi fazekaskemence maradA magyarországi esztergom—szenttamáshegyi török fazekaskemence [Belleten = Török Történeti Társulat folyóirata (Ankara 1960) sajtó alatt]; ifj. Fehér G., Az esztergomi Balassa Bálint Múzeum török vörösrézedényei [Az Esztergom Évlapjai 1961. évf. számára (kéziratban)]. 2 Tehát a törökkori agyag- és rézmúvesség kutatásánál (technikai eljárások megismerése, stb.) nem mulaszthatjuk el megvizsgálni a konyhafelszereléseket, illetőleg megállapítani az egyes edények pontos rendeltetését. — Sajnos Törökországban és azokban a balkáni országokban, amelyek hosszú évszázadokon keresztül török megszállás alatt állottak, mindeddig nem fordítottak kellő gondot ezeknek az emlékeknek a kutatására, amelyek pedig o'tt elsősorban jóval nagyobb tömegben és változatban fordulnak elő, mint nálunk, másodsorban pedig még napjainkban is megtalálhatók a néprajzi anyagban, így tehát az ott végzendő kutatásoktó] biztosan várható, hogy kiegészítik a magyarországi kutatások eredményét. — A legutóbbi tíz évben — örvendetes módon — egyre jobban megélénkül a jugoszláv néprajzkutatás érdeklődése a bennünket is közelről érdeklő török és török jellegű anyag iránt, s elsősorban Bosznia-Hercegovina anyagáról mind több és több értékes közlemény lát napvilágot folyóirataik hasábjain.