Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Fülep Ferenc: A vasasi kora-császárkori temető

120 FÜLEP FERENC A sírok .meglehetősen elszórva feküdtek, így ez a temető is igazolja Sági megállapítását,

156 aki a dunapentelei római hamvasztásos temetőben a sírok egymástól távoli fekvését észlelte, s arra a következtetésre jutott, hogy ezek a ritkán elhelyezett isírok csoportokat alkottak és valószínűleg be voltak kerítve. Földfeletti sírépítmények és kerítés nyomait Vasason sem lehetett megállapítani. Feltűnő az egyes sírok mélysége közötti nagy különbség: az enyhe, egyenletes lejtőn, ahol a talajszint jelenleg nagyobb egyenetlenséget nem mutat, az 1. sír sokkal mélyebben volt, mint a 2. és 3.

lr,T A területen, amely a homokbányászás előtt szántóföld volt, halmokat látni nem lehet, azok nyomát a sírok feltárásánál sem észleltük. A temetkezés módját tekintve 'mindhárom sír más rítust mutat. Az 1. sírban a hamvakat urnában temették el 'és a hamvakat tartalmazó urnát — amint ezt utólag megállapítottuk — kerek gödörbe helyezték.

158 A pénzek a hamvak között voltak, míg a többi edény az urna körül helyezkedett el. Ugyanitt., az urnán kívül találtuk meg az 1. sír 18—22. alatt felsorolt leleteit. Ezek nem voltak benne az urnában, ezért kerülték el a megtalálók figyelmét. Sem a pénzeken, sem a többi mellékleten égés nyomát megfigyelni nem lehet, ezek tehát a hamvak elégetése után kerültek bele a sírba. A 2. sírban a hamvakat kis, kerek gödörbe szórták le. Amint már utaltunk rá, feltételezhetjük, hogy a 2. sír 4—6. alatt felsorolt edényei is a síron állottak, s ezeket az eke innen hurcolta el. A 6. szám alatt közölt kis urna ebben az esetben nem tartalmazta a halott hamvait, mivel azok a sír kerek gödrébe voltak leszórva. A 3. sír esetében a sír fölött kb. 10 cm-rel mutatkoztak összetört edények (a felszíntől mért távolság itt csak 35 cm volt). Ez alatt, 45—48 cm mélységben bontakozott ki a sír hosszúkás gödre. A gödörnek már közvetlenül a tetején, kb. 50 cm mélységben, jelentkeztek a leszórt kalcinált csontok. Feltűnő a sír északi és déli végében talált 2—2 szög elhelyezkedése. Mőcsy a szombathelyi temetőben számos vasszöget észlelt és feltételezi, hogy ezeket esetleg a máglyához, vagy a halottégetéshez használt más faszerkezethez alkalmazták

159 Mivel a sír északi végében 15 cm hosszú és kb. 3 cm vastag elszenesedett deszkát észleltünk, a sír alján pedig itt határozottan felismerhető volt kb. azonos vastagságú elszenesedett 156 Sági K., Intercisa I. (Bp. 1954) AH XXXIII. 87. 157 Lásd 103., 107. és 108. lapokon. 158 Vö. Mócsy A., i. m. 188. 159 Uo. 189. deszka-réteg (2. ábra), megkockáztatjuk azt a feltevést, hogy a hamvakat ebben az esetben faládában temették el. A 2—2 szöget a láda öslszeszögeléséhez használhatták. Mivel a szögek derékben el vannak hajlítva, bizonyára a deszkába voltak beverve és elhajlítva. Mind a négy szög a fejétől mérve 3,2—3,3 cm távolságban van meghajtva, ami nagyjából a 3 cm vastag deszkának felel meg. A sír északi felében talált szögek kissé magasabban feküdtek, mint a sír déli felében lévők. Д kora-császárkori tumulusokban több helyen észleltek faládákat, amelyek vagy a hamvakat rejtő urnák, vagy a mellékletek elhelyezésére szolgáltak, mint pl. Mezőszilas

160 esetében. Vasszögeket és famaradványokat találtak az alsószentiványi

161 halomsírokban és Pátkán,

162 faládikákat pedig Kelet-Noricum

163 császárkori halomsírjaiban. A vasasi 3. sírban lévő vasszögek újabb adatot szolgáltatnak a korai császárkori sírokban talált faládák rendeltetéséneik megvilágításához. Csak sajnálni lehet, hogy az 5, 40—41. alatt közölt és a homokbánya munkásai által beszolgáltatott vasszögek és vaskapocs esetében újabb megfigyelésre nem nyílt módunk. A 3. sírban talált faláda arra vall, hogy ezeket nem csupán tumulusokban alkalmazták. A hamvakat nem itt helyben, a sírban égették el — ugyanez áll az 1. és 2. sírra is —, hanem másutt, bizonyára egy erre a célra szolgáló külön ustrinumon,

164 és a hamvakat még forró állapotban lapátolták a sírba helyezett faládába.

165 Emiatt történt a faláda deszkáinak elszenesedése. A hamvakra a kihűlés után tették rá a mellékleteket, pl. az arcos edénykét és a 3. sír 2. szám alatt jelzett terra sigillata csésze töredékeit, mivel ezeken átégés nyomai nincsenek. Végül valószínűleg a faláda tetejére helyezték azokat az edényeket, amelyeket 35 cm mélységben a sír fölött először megtaláltunk (3. sír 8. és 15.). A 2. és 3. sírban a kalcinált csontokkal együtt találtuk meg a máglya hamuját is, míg az urnában csak kiválogatott csontmaradványok voltak. 160 Nagy G., Arch. Ért. 13 (1893) 30—31. — Kiss A., i. m. 50. — Bonis Ê., FA 9. 76., 76. j. 161 Nagy G., i. h. — Szántó I., i. m. 6. — Kiss A., i. h. — Bonis É., i. h. 162 Romer F., Jk. XXXIX. 36—43. — Kiss A., i. h. — Bonis Ê., i. h. 163 Radimsky, V. — Szombathy, J., Urgeschichtliche Forschungen in der Umgegend von Wies in Mittelsteiermark. (Wien 1891) 95—96. — Kiss A., i. m. 50. 164 Vö. Sági К., i. m. 85. sk, 165 Uo. 88.