Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Dombay János: Kőrézkori és kora-vaskori település nyomai a pécsváradi Arany-hegyen

KŐRFZKORl ÉS KORA-VASKORI TELEPÜLÉS NYOMAI 83 esetleg a 233. és a 348. közötti távolság közepén volt. Ennek a keresztfáinak a vonalába, feltéve, hogy az az ÉNy-i oldallal párhuzamos volt, csak a 288., a 285., a 284., a 279. és a 278. oszlopgödör esett bele. A 291.-ben állott faoszlopot esetleg eltávolították, amely esetben a 297. és a 288. között lehetett a bejárat a nagy lakóihelyiségbe. Azért gondolunk a 291. oszlopgödörben állott faoszlop eltávolítására, mert annak gödre kiesett, a 297., a 285. és a 278. vonalából. Ez is arra mutat, hogy a tetőt csak a tengely három faoszlopa, valamint az ÉK-i és a DNy-i fal tartotta, mert a 292. éű az F15 vonalából is hiányzott a 297., a 285. és a 278. sorának megfelelő oszlopgödör. A 285. oszlopgödör alapján arra gondolunk, hogy az előző épület előcsarnokának DK-i oszlopsorát (296—279) kisebb változtatással meghagyták. A tetőszerkezetbe nem tartozó faoszlopok itt is, mint egyebütt is, csak az elválasztó fal vázát alkothatták, esetleg a 285., a 297. és a 278. oszlopgödörben állott faoszlopokon nyugvó szarufákat támaszthatták. Lehet, hogy ez a belső fal csak a 285. és a 278. vonalán volt meg és kisebb kamarát határolt, amelynek bejárata az FI és a 285. oszlopgödör között lehetett. Nem tartjuk kizártnak azt sem, hogy a 285.., 278., 383. és a 395., esetleg a 348. oszlopgödörrel mint sarokkal meghatározható rész kisebb lakóhelyiség lehetett. Erre mutatna a 347. oszlopgödör mint a 285. és a 395., esetleg a 348. között húzódó fal közepén állott faoszlop helye, amely kiesett az F7 és az FII, tehát az első épület DK-i falának vonalából. Az épületnek a 297., a 285., az F14 és a 395., esetleg a 348. oszlopgödörrel meghatározható része nagyobb lakóhelyiség lehetett, ÉNy-i oldalán előcsarnokkal. Erre mutatna a benne talált két nagy, sekély mélyedés is, a<mi használatával vagy berendezésével lehetett kapcsolatos (299.,, 349.). Az épület DK-i oldalán az F14, a 407., a 400., a 393., a 388., a 381., a 382. és a 383. oszlopgödörrel és a DK-i fallal meghatározható 2 m széles rész fészer-féle helyiség lehetett. A 407. és a 393. oszlopgödör beleesett az ÉK-i fal, illetőleg a középtengely vonalába, a DNy-i oldalon azonban hiányzott a 407.-nek és a DNy-i fal vonalának megfelelő sarokoűzlop helye, mivel a 382. Ény, a 381. ÉK felé beljebb volt. Ez okból azt gondoljuk, hogy ezt a részt úgy toldották hozzá. Bejárata a 400. és a 393. oszlopgödör között lehetett. A 396. és a 402. gödör esetleg hozzátartozott, így még inkább gazdasági rendeltetésű fészerre lehet gondolni. Két oszlopgödör-sorral kell még foglalkozni., hogy egyetlen alaprajzi jelenséget se hanyagoljunk el (14. kép). Az egyikbe a 239., a 234., a 231. és a 228. tartozik az ÉNy-i, a másikba a 407., a 394. és a 382. a DK-i oldalon. A 228. és a 231. között 2,20, a 231. és a 234. között 2,35, a 234. és a 239. között 3,60 m volt a távolság. Ha a két utóbbi között levő távolság közepén egy hiányzó oszlopgödröt tételeznénk fel, ennek a 237. gödör DNy-i szélénél volna a helye és hiánya itt semmivel sem volna indokolható, ezen felül itt a sor ÉK-i felén lévő három oszlopgödör között lényegesen kisebb volna a távolság, mint a DNy-i felén lévő három között. A DK-i oldalon a 407., a 401., a 394. és a 382. van egyenes vonalban. Rekonstrukciós kísér létnél a 401. nem volna számításba vehető, mivel túl közel volt a 407.-hez, de meg azért sem, mert a sor másik felén nem volt meg a megfelelője. A 407. és a 394. között csak a 397a-ban volna indokolható hiányzó oszlopgödör, erről azonban azért sem lehet szó, mivel túl közel lett volna a 394.-hez, és az ÉNy-i oldalon hiányzott a megfelelője. Ugyanezen okból nem lehet gondolni arra sem, hogy a hosszúkás 388. ÉNy-i felén állott volna egy ebbe a sorba tartozó faoszlop. A DK-i oldalon tehát csak három oszlopgödröt lehetne számításba venni. Ha pusztán az alaprajzi forma alapján fel is vetnők, hogy a 239., a 228., a 382. és a 407., vagy a 239., a 231., a 382. és a 407. sarokoszlop-gödörrel meghatározható helyen ferdeszögű négyszögletes alaprajzú épület állott, feltevésünket a belső szerkezeti hiányosságok cáfolnák meg. Az ÉNy-i és a DK-i sor távolsága a 234. és a 394. oszlopgödör vonalán 10,6, az ÉK-i és a DNy-i soré a 355. és a 338. vonalán 8,2, illetőleg 7,5 ím. Ekkora épület tetőszerkezetében, a nagy fesztávolság miatt, nem mellőzhető a belső alátámasztás. Ez mindkét alaprajzi formánál hiányzott. Ennek hiánya a 355., a 353., a 345. és a 338. oszlopgödörből álló, az ÉNy-i és a DK-i oldallal párhuzamos középső sorral sem küszöbölhető ki. A 239., 228., 383., és 407. oszlopgödörrel meghatározható alaprajzi formánál ennek a sornak a további megfelelő oszlopgödre a 228. és a 382. sorából hiányzott. A 239,, 231., 382. és a 407.-kel meghatározható alaprajzi formánál ugyan a 338. a 231. és a 382. sorában volt, a középtengelyként valamennyire még elképzelhető 234. és 394. vonalába azonban egyik sem esett bele. Ezért a szóban forgó két oszlopgödör-sort a véletlennek tulajdonítjuk. A tárgyalt alaprajzi részletről összefoglalóan azt lehet mondani, hogy területén először egy helyiségből álló. kisméretű, fedeszögű. négyszögletes alaprajzú lakóház épült. (13. kép). Később, részben ennek a helyére, nagyobb, ugyancsak ferdeszögű, négyszögletes alaprajzú, de már előcsarnokkal is ellátott lakóházat építettek (13. kép). E helyett később ismét nagyobb, nagyjából 6*