Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Dombay János: Kőrézkori és kora-vaskori település nyomai a pécsváradi Arany-hegyen

KÖRÉZKORI ÉS KORA-VASKORI TELEPÜLÉS NYOMAI 73 Ez a tálforma rokon a Dunaikönyök vidékéről ismert hasonló bögreformával,

19 amely Patek Erzsébet szerint a Dunántúlon gyakori. Megvan a tököli temető anyagában,

20 gyakori a Dunántúl nyugati részén,, ahol a Reinecke-féle HA periódusra datálják.

21 Hasonlókat ismerünk Chotinból, kerek vagy függőlegesen profilált füllel,

22 a burgenlandi Grosshöfleiinből és Oggauból ( Baierdorf—Velatitz-esoport) ,

23 Abban, hogy a 3—4. alatti tálaknál a perem vonala megtörik, behajolva felcsúcsosodik (XXII. t. 9) vagy felemelkedik (V. t. 3, XXVII. t. 9, XLIII. t. 2—3), a podoli kultúráiban otthonos felmagasló peremű csészékkel látunk rokoniságot.

24 Hasonló jelenséget egy valószínűleg nagyobb, csészeforma edényünk töredékén is megfigyeltünk (VI. t. 1). 5. Nagyobb, öblös ital, erősen befelé ívelt, magas nyakkal, széles kihajló peremmel, öblén turbántekercses, a perem belső oldalán ,síkozott díszítéssel (XLIII. t. 1). Töredékről lévén szó, a további részletek ismeretlenek. Ez a forma a Dunaikönyök vidékéről ismeretes;

25 megvan a tököli temető anyagában is,

26 6. Kicsi, kerek, csészeszerű, lapos alsó részszel, enyhe omfalosszal, aránylag magas, meredek, befelé ívelt oldallal. Élesen tagolt: az oldaléi erős. A perem a magasan föléje emelkedő szalagfülnél a 3—4. alattiakéhoz hasonló (XLIII. t. 2). Megvan ez a forma Tök ölön,

27 Cserszegtomajon,

28 az alsóausztriai Baierdorfban

29 és a morvaországi Marefyiben is.

30 7. Turbántekercses tálak. Behúzott peremű, turbántekerccsel díszített töredékeik gyakoriak leletanyagunkban (VI. t. 5, XVIII. t. 10, XXI. t. 3, stb.). Egyiken rajta van a jellemző, átfúrt fülecsis (XLII. t. 11). A hazai leletekben, de a kultúra egész területén gyakoriak. Elterjedésükről szólva csak i.smé19 Uo., 167, 2. kép 20. *° Patek E., BpR 18 (1958) 5. kép 6, 9. kép 1, 15. kép 3. 11 Uo., 415, 27. kép 1. »

2 M. Dusek, i. h. XVI. t. 3, 5. 33 R. Pittioni, i. m. 298. kép 4, 14. 84 Patek E., BpR 18 (1958) 417. 25 Patek E., Arch. Ért. 82 (1955) 169, 3. kép 10. 2

> Patek E., BpR 18 (1958) 3. kép 2. 27 Uo., 6. kép 2. 28 Szántó L, i. h. XIX. t. 35. 29 R. Pittioni, i. m. 294. kép. 30 J. Ríhovskú, Príspcvek к problematice starsího Halstatského období na jizní Morave. Arçheologické rozhledy VIII. (1956) 833

? 326. kép, telhetnénk Patek Erzsébet

31 és Kőszegi Frigyes adatait.

32 Egy táltöredékünk sajátságos alakú füle miatt érdemel említést, A függőleges irányban profilált fül az egyenes peremből kiindulva befelé ívelve magasra emelkedik, ívben kifelé, majd lefelé fordulva csatlakozik az edény oldalához. Teteje egyenes, két végén kissé csúcsos; közepén finom borda megy végig. A perem a fül két oldalán ugyanúgy behajlik és felemelkedik, mint a 3—4. és a 6. alattiaknál (XXXVI. t. 18). Ez a fül a tököli 34. sír bögréjének a fülével rokon, noha annak csak egy csúcsa van.

33 Ebből alakulhattak ki a mieinkhez hasonlók, amelyekre egy chotini urna füle jó példa. Ez két szárral kapcsolódik az edényhez, amiket fenn vízszintes, egyenes tag kapcsol össze; két végén felmagasió csücsök van.

34 Három bögrénk mindegyike más-más alakú. 1. Eléggé durva kivitelű, egy fülű, valószínűleg házi használatra szolgált, barnásszürke agyagbögre. Alja egyenes. Oldala legnagyobb szélességét a felső harmadrészén éri el. Innen kezdve kissé szűkül, majd alacsony kifelé álló nyakba megy át. Félkör alakú füle a nyak tövénél van. Oldalán, a fül alsó csatlakozásának magasságában, ujj-benyomással díszített léctag futja körül (XLII. t. 1). Leletanyagunkban több hasonló töredéke is van (VI. t. 8, XXI. t. 4—5, XXIV. t. 10, stb.). Hasonlókat Tökölről,

35 a Dunakönyök vidékéről

36 és Chotinból

37 ismerünk. 2. Kis bögre, egy félkör alakú szalagfüllel. Alja keskeny; oldala hirtelen szélesedik. A fül közepén kiemelkedő borda húzódik. Pereme a fülnél megtörik: kiegyenesedik. Vékonyfalú, jó kivitelű, szürkésbarna, foltos (XLII. t. 2). Megvan Tökölön,

38 a burgenlandi Grosshöfieinben,

39 és az alsó-ausztriai Unterradlban is.

40 Pontos megfelelőjét a szlovákiai Muzsky-Hradaról ismerjük.

41 3. Kis, gömbhasú bögre, élesen elkülönülő, aránylag magas, kissé befelé ívelt nyakkal. Jó 31 Patek E., BpR 18 (1958) 417. 32 Kőszegi F., A piliscsabai kora-vaskori temető. Fol. Arch. 8 (1956) 55. 33 Patek E., BpR 18 (1958) 12. kép 8. 34 M. Dusek, i. h. XIV. t. 5. 35 Patek E., BpR 18 (1958) 2. kép 6, 13. kép 7. 36 Patek E., Arch. Ért. 82 (1955) 4. kép 11—17. 37 M. Dusek, i. h. II. t. 2, XXI. t. 3. 38 Patek E., BpR 18 (1958) 8. kép 6. 39 R. Pittioni, i. m. 298. kép 4. 40 Uo, 297. kép 7. 41 E. Stiková, Kostrovy pohíeb v sídlistni jáme na Muzském-Hradech. Arçheologické rozhledy VU, (1956) 185, 76. kép 4

? 9,