Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)
Dombay János: Kőrézkori és kora-vaskori település nyomai a pécsváradi Arany-hegyen
64 bOMRAY JÁNOS gödrökből álló sort találtunk (72, 162—165, 168 —170). Mutatkoztak ÉK—DNy-d irányú sorok is (85, 78, 72; 147, 162; 139, 145, 150, 152, 155, 163—164; 185, 143, 153, 165; 188, 183, 181, 179, 172, 169; 182, 174, 170, — XXV. t. 3—4, XXVI. t. 1—4). Az oszlopgödrök helyzeitébői következtetve ezen a helyen különböző időben két koravasikori épület állott. A 171. gödör ÉNy-i és DK-i oldalán padka volt (XIV. t. V. K—KI, 8 kép). A DK-i oldalon lévő esetleg korábbi, sekélyebb gödör maradványa lehet, amelybe beleásták. A 136. 1 m mély volt. Oldalai befelé hajoltak. K-i oldalán padka volt (I. melléklet, XIV. t. IV. A—Al, XXVIII. t. 1). A sok kora-vaskori hulladékon kívül nagy csúcsos edényfül és egykét tűzkődarab is került ki belőle. Ezek jelenléte a szelvény ÉK-i végében levő kőrézkori földkunyhóval magyarázható. DK-i oldalán kisebb oszlopgödör volt (137). Kiégett, vesszőlenyomatos paticsrögökkel volt tele. A paticsrögök külsején vékony, meszes rétegek vannak. Sarkos darabokat is találtunk. Amikor a szelvényt 30 cm mélységben simára lelapátoltuk, ez a gödör 8. kép. 1942. évi ásatás. V. ásatási szelvény, 171. és 173. gödör Bild. Ausgrabung vom Jahre 1942. V. Grabungsläche, Grube 171 und 173 A 173. ÉNy-i és DK-i oldalán volt padka (XIV. t. V. I—II, 8. kép). A IV. szelvényben a 79., 154. és a 156—161. gödör fölötti rétegből és a gödrökből is csak kora-vaskori leletek kerültek elő (XXVII. t. 1— 6), köztük egy plasztikus díszítésű edénytöredék is (XXVII. t. 6). A III— VIII. szelvény DNy-i felén csak a föld felszínén és a humuszrétegben voltak kőrézkori leletek. A földművelés és a természetes lekopás révén kerültek ide, mivel a terep DK-i irányban erősen lejt. Ez is arra mutat, hogy a IV. és az V. szelvény DNy-i részén talált oszlopgödörsorok kora-vaskori épületekhez tartoztak. A IV. szelvényben ÉK-i irányban haladva a 138. gödröt találtuk. Szélén három fülkeszerű beásás volt (140—142, XXVIII. t. 1). vörösesbarna foltként mutatkozott (XXVI. t. 3— 4). A feltárt IV. szelvényről fénykép is tájékoztat (XXVI. t. 3—4, XXVIII. t. 3). Az V. szelvényben levő 190—191. oszlopgödör nem tartozott épülethez. A 193. és a 194. megítéléséhez nem nyertünk támpontot (I. melléklet, XXIX. t. V. G— Gl). Töltelékföldje szerint mindkettő kora-vaskori. A 193. D-i oldalán kis oszlopgödör volt (192). A 196. alakjánál fogva kisebb verem benyomását keltette, de oszlopgödör is lehetett. É-i végénél padkája volt. Kora bizonytalan. Földjében, az x-szel jelölt helyen, 35 cm mélységben, gyermek lábfej-csontjait találtuk. A gödörtől kissé ÉNy-ra zsugorított kőrézkori csontváz feküdt. Lábszárcsontjai bolygatatlan állapotban a 195. oszlopgödör fölött voltak, így ez kőrézkori.
