Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Dombay János: Kőrézkori és kora-vaskori település nyomai a pécsváradi Arany-hegyen

KŐRÉZKORI ÉS KORA-VASKORI TELEPÜLÉS NYOMAI 63 27 cm felső átmérőjű, barnásszürke tál töredékei feküdtek. Alacsony, befelé álló felső oldalré£ze az alsóval tompa élt alkot, amelyen három hosszúkás bütyök és egy szalagfül csonkja van, arányos elosztásban (XXII. t. 10). Töredékei között égett csonttörmelék volt. A gödör valamiféle gazdasági épület lehetett, amelybe később beletemetkeztek. Az 53—57. töltelékföldje és tartalma szerint kora-vaskori volt. Az 54.-ben újabb zóki típusú mészbetétes edénytöredéket találtunk (XXII. t. 1). Ezeket a gödröket DNy felől kisebb gödrök sora határolta (58—62, 96—97). Az É-i, K-i és a Ny^i oldalon nem volt, ezért lehet, hogy a délebbre fekvő 89—94. és a 65., vagy csak a 90— 94. és a 65. volt a megfelelője. A 95. a 90. és a 97. vonalában volt. Ezek oszlopgödrök voltak; elhelyezésük négyszögletes alaprajzú épületre mutatott. Emellett szólt a két sorban lévő oszlopgödrök nagyjából megegyező mélysége is, Folytatásuk és az ÉNy-i oldal sora a II. szelvényben lévő kőrézkori földkunyhó területére esett és annak töltelékföldjében felismerhetetlenné vált. A helyzet itt zavaros volt, mivel ugyanazon a helyen két különböző korú település maradványait találtuk. A 63. és a 69. gödör alakjáról az alaprajz (I. melléklet), a metszetrajzok (XIV. t. II. G—

Gl, И. В—Bl, П. С—Cl) és a fénykép (XXIII. t. 1) tájékoztat. A 63.-ból zengővárkonyi jellegű kőrézkori kőeszközök, csövestalpú tálak, továbbá két és három részből készült vékonyfalú edények vörösfestésű töredékei és négylábú állatot, valószínűleg tulkot ábrázoló, csonka állatfigura került elő (XVII. t. 2). A 69.-ben a szokásos zengővárkonyi jellegű kőrézkori telephulladékon (XXII. t. 4—8) kívül kevés kora-vaskori is volt (XXII. t. 2—3), de az utóbbi osak a középső mélyebb részének DK-i széle fölött. A gödör D-i oldalán kettős padka volt (70—71). Feltételezhető,, hogy ez az 5.-kel és a 75.-kel, esetleg még a 6.-kai és a 74.-kel együtt a befedéssel vagy a felépítménnyel volt kapcsolatos. A szelvény középső és DNy-i részéről fénykép is tájékoztat (XXIII. t. 3). A III. szelvény volt a legkevésbé zsúfolt (I, melléklet, II. melléklet III). Területén túlnyomórészt kora-vaskori települési maradványokat találtunk. A 76. gödörből csak kora-vaskori edénytöredékek kerültek ki (XXIV. t. 1—2). Kora így nem kétséges, rendeltetése (megítéléséihez azonban nem kaptunk támpontot. A 77. töltelékiföldje szerint ugyancsak koravaskori lehetett. Az 1,1 m mély 80. körül hét függőleges irányú oszlopgödör volt (I. melléklet, XXV. t. 1). Töltelékföldjében csupán 5 db kisebb, kora-vaskori edénytöredéket találtunk. Ezek, továbbá alakja és jellegzetes töltelékföldje szerint koravaskori volt. A cekély, szabálytalan alakú 66. gödör koravaskori eredetét tartalma igazolta (XXIV. t. 3—5). A 104. és az 55. kora-vaskori gödör közelebbi meghatározásához nem nyertünk adatot. Annak sem találtuk semmi jelét, hogy valami kapcsolatban lettek volna az 52—54.-kel, az 56—57.kel, .még kevésbé a 24.-kel. Az a körülmény, hogy az 54. és az 55. É-i és ÉK-i szélénél egyetlen oszlopgödör sem volt, valószínűtlenné teszi, hogy e gödrök és az 52—53., az 58—59., 62,, 96— 97. és a 103., esetleg a 102. között valamiféle kapcsolat lett volna. Ez is arra mutat, hogy az 58—• 59., 62., 96., esetleg a 97. oszlopgödörből álló sor inkább a 90., 92—93. és a 65. sorával tartozott együvé, mint egy épület két hosszanti oldala. A 102. tartalma szerint kőrézkori lehetett. A 100. töltelékföldje és tartalma szerint koravaskori volt (II. melléklet IV, XXIV. t. 6—8). lefelé szélesedett. É-i oldalán oszlopgödör (101), a D-in kisebb padka volt. Itt lehetett hozzáférni. Részben a sekélyebb, de nagyobb, tartalma (XXIV. t. 12—13) szerint szintén kora-vaskori 99.-be ásták be. Ennek É-i oldalán volt egy kisebb oszlopgödör (98). A 105. alján, az É-i és a D-i oldalon, egymással szemben, egy-egy közel azonos mélységű nagyobb leásás, a K-in három cölöplyuk volt (130 —132). Az É i oldalon a szélénél is volt egy (106, I. melléklet, II. melléklet IV). A 107. és a 108. töltelékföldje szerint koravaskori volt (II. melléklet IV). A 111. sötétszürke, csaknem fekete töltelékföldjében sok kora-vaskori edénytöredéket találtunk (XXIV. t. 9—11). A löszben mutatkozó sötét foltjának közepén árkot vontunk, hogy annak mentén metszetrajzot készítsünk. Ekkor észleltük, hogy nyílása körül oszlopgödrök vannak. Ezeket az árokkal kisrészt el is vágtuk (XXV. t. 2). Négy oszlopgödör volt körülötte. Mélysége 155 cm-t tett ki. Ny-i oldalát aláásták; a K-i kifelé irányuló egyenes vonalú volt (17. kép 2). Köralakú aljának átmérője 185 cm. Az alaprajzon (17 kép 1) aljának kiterjedését is megjelöltük annak a bemutatása céljából, hogy az oszlopgödrök fenékvonalának a szélénél és azon kívül voltak. A IV. és az V. szelvény DNy-i, mintegy harmadrészének határvonalán nagyobb, többnyire ovális oszlopgödrökből álló DK—ÉNy-i irányú sor húzódott (85, 148—143, 180—182). Ezzel párhuzamos volt a tőle kissé ÉK-re húzódó, de kisebb, kerek oszlopgödrökből álló sor (139, 185— 189, 226). A DNy-i oldalon ugyancsak párhuzamos, de kisebb, kerek és nagyobb, ovális oszlop-