Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Sarkadiné Hárs Éva: Zsolnay Vilmos a festő

ZSOLNAY VILMOS, A FESTŐ (LXV—LXXX. t.) Százharminc esztendeje született a magyar kerámiaművesség úttörő mestere, a világhírűvé vált pécsi kerámiagyár alapítója, Zsolnay Vilmos. Kitűnő művészi ízlése, kifogyhatatlan alkotóvágya és szorgalma nevének nemcsak hazai, de világviszonylatban is elismerést szerzett. A díszedények pompás gazdagsága, az eozinmáz színjátszó ragyogása bámulatba ejti ma is a szakértőt és a laikus szemlélőt. Zsolnay Vilmos örökké kutató, újat kereső egyénisége, kiváló művészi készsége révén gyárának készítménye i oly imagas művészi szintet értek el, hogy általuk a magyar kerámia hírneve európai viszonylatban is a legjobbak közé emelkedett. Csak kevesen tudják, hogy a kerámiaművesség ez elismert mestere néhány igen szép, művészi kivitelben elsőrangú olajfestménnyel is gazdagította a magyar művészetet. Hajlama, képességei, a festészet felé vonzották. Ifjú korában minden vágya volt, hogy ezírányban művelődjék s hogy élethivatásának a festészetet választhassa. A magyar művészetnek ekkor már oly neves képviselői voltak, mint id. Marko Károly, Brocky Károly és Barabás Miklós. Csakhogy a művész sorsa még igen nehéz volt. A tehetős nemesek és főurak — mégha hazafias és nemzetvédő érzelműek voltak is —, a magyar művészek felkarolására nem igen gondoltak. Ezért kényszerült Markó is, Brocky is hamarosan külföldre, míg Barabás Miklósnak — aki itthon maradt — kemény harcot kellett vívnia az elismertetésért. Zsolnay Vilmos édesatyja, aki jól látta a korabeli magyar művészélet nehézségeit, a megnemértést, a lekicsinylést a hazai művészet képviselőivel szemben, azt kívánta, hogy fia ennél reálisabb, a tisztes polgári lét számára gyümölcsözőbb pályát válasszon. Ezért a bécsi politechnikumba küldte, ahol a kereskedelmi szakmában szerzett jártasságot és képesítést. Tanulmányai befejeztével visszatért Pécsre és itt atyja áruházában dolgozott.

1 A művészi eszmék, vágyak tehát elég messze kerültek. A festegetésre már csak vasárnap, vagy a délutáni órákban jutott ideje, így számára az mindvégig csak szórakoztató kedvtelés maradt. Kiváló (művészi képességei később a kerámiadísztárgyak csodálatos színeiben, formáiban éltek tovább. Amikor Ignác bátyjától a kis kerámiaüzem vezetését átvette, már magas művészi célok lebegtek szeme előtt. Mindaz a művészi ambíció, amely képességeit korábban a festészet felé vonzotta, most a kerámiaművesség művészetté csiszolására ösztönözte. A piktúrával azonban nem szakított véglegesen. Sajnos, műveit évszámmal, kézjegyével nem látta el, így csak Mattyasovszkyné, Zsolnay Teréz feljegyzéseire hivatkozva

2 állapíthatjuk meg, hogy első munkáit még csaknem gyermekfejjel, tizenöt-tizenhat éves korában készítette. Nincs tudomásunk arról, hogy valaha is bárkitől rendszeresen tanult volna festeni. Leánya, Teréz, megemlékezik a nagy apai házban járt vándorfestőről, akitől atyja kedvet kaphatott a mesterség művelésére. Ifjú korában szoros barátságot tartott Weber Xavér Ferenccel, ki Pécsről indult el iművészi pályáján, hogy később a müncheni akadémia megbecsült tanára legyen. E barátság azonban még a müncheni tanulmányi évek előtt fűzte össze a két művészlelkű fiatalembert, így ez időben Zsolnay Vilmos Weber Xavértői még nem tanulhatott festészetet. Bár kapcsolatuk később sem szakadt meg, művészi szempontból ez 1 Ez a kereskedés a város főterén, a mai Széchenyi téren állott; a ház ma is megvan. Kossuth Lajos u.-i oldalán most is jól olvasható az egykori áruházat jelző „Bazár" felirat. Az üzletben mindenféle játékárut, divatcikket, bútorokat, hangszereket, szövetárut, stb. árusítottak. 2 Mattyasovszkyné Zsolnay Teréz: A Zsolnay gyár története. Kézirat. M. Zsolnay Margit tulajdonában.