Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Kodolányi János: Adatok a Nyugati Mecsek paraszti szőlőgazdálkodásához és borászatához

À MËCSEK PARASZTI SZŐLŐGAZDÁLKODÁSA 161 zán száraz pincék nincsenek, a szellőztetés ellenére sem. A pincében van a helye a hordóknak és az edént/eknek. A hordók ászokfán. állnak. Tégla, vagy kő van a földön, arra egy-egy egymással párhuzamos tölgyfagerendát fektetnek s a gerendákra helyezik a hordókat. Az ászokfák távolságát úgy szabályozzák, amekkora hordó kerül rájuk. A hordók a végükkel kifelé állnak, mégpedig a hordó feneke van a falánál, a csapolható vége pedig a luk közepe felé. Jobbról is, balról is fa ékeket, vagy tégladarabokat szorítanak a hordó alá, hogy mozdulatlanul álljon. 6. rajz. Tőteklő 7. rajz. Sajtár Legtöbb helyen lent a lukban tartják a kármentőt (5. rajz) és a tőteklőt (6. rajz), valamint a sajtárt (7. rajz). A kármentő kerek, vagy hoszszúkás, alacsony faedény, szüretkor a prés alá, vagy a kád csapja alá használják. A tőteklő kifolyós faedény, a hordó töltésére, alján két támasztó van, mely ráillik a hordó oldalára, kifolyója a fenekéből nyúlik ki s belelóg a hordó nyílásába. A sajtár két fogóval készített kerek faedény, töltögetésre szolgál. Ezeket az edényeket azért tartják a lukban, hogy ki ne száradjanak. Találni a lukban kalapácsot is, a hordódugó meglazítására, vagy bekalapálására. Vagy lent, vagy a bejárat melletti falrészen szögön lóg a bor szívására való héber, ma már általában üvegből, régebben azonban tökből. (8. rajz.) 8. rajz. Héber A pince berendezésére öregebb, az otthoni használatból már kikopott bútort szoktak fölvinni a hegyre, öreg, valamikor festett ágyak és fogasok láthatók és öreg asztalok, székek. A pincében használják a régi faragott sótartókat is. A pince 'mellett a szabadban többhelyütt asztalt helyeztek el. Ezeknek a lapja többnyire használatból kiszorult malomkő,, tuskór a helyezve, van azonban egy fából készített is. (15. kép.) Ennek a lapját hatalmas átmérőjű fa törzséből fűrészelték ki, igen vastag szeletként, s az így létrejött asztallapot földbeásott alacsony oszlopn erősítették. Ha a környező szőlőhegyek pincéit megvizsgáljuk, találunk hasonlóságokat a cserdi pincékkel, de találunk lényeges eltéréseket is, különösen, ha Pécs felé közeledünk. A heleûfai hegy pincéinek nagy része a hegy nyugati, szakadékos partján épült. Nagykiterjedésű szőlők között az egész tetőn nem lehet pincét látni. A part előtt keskeny út húzódik végig, onnan kocsiút és keskeny, sokszor meredek gyalogutak vezetnek a szőlők és a község felé. A partoldalon található pincék a cserdiekhez hasonlóan földbe ásott lyukpincék, készítőik a meredek földbe vájták őket. A pincelyukhoz csatlakozó présházak a И J. P. Múzeum