Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)
Parádi Nándor: Beszámoló a pécsi Tettyén az 1957. évben végzett ásatásról
A TETTYÉN VÉGZETT ÄSATÄS 133 cses forrásadat számunkra (LXIII. t. 1). A térképen ugyanis a Tettye völgyében működő malmokat ds feltüntette és a Szathmáry palotától ÉNy-ra eső részre, a Tettye patak jobb partjára helyezi az egykori lőpormalom romjait. A malmot négyszögletes, zárt udvarú épületnek tünteti tel, amelynek sarkain négyszögletes kiszögelések voltak. 45 Ha a feltárt falmaradványokat összevetjük BHsenhut mérnök térképén ábrázolt alaprajzzal, nagy valószínűséggel azt állapíthatjuk meg, hogy az általunk feltárt részek a malom ÉK-i sarkán elhelyezkedő négyszögletes kiszögeléssel azonosak. A lőpormalom falait a Tettyére vezető onai utca építésekor vághatták keresztül. 1840 körül a malom romjai még jól láthatók voltak. 46 A Szathmáry palotától DNy-ra (a palota alatt levő teraszon) ásott néhány kutatóárokban É—• D-á irányú falmaradványt és egy pillér alapozását találtuk meg (1. kép). Az itt ásott néhány kutatóárok nem volt elegendő a falmaradvány rendeltetésének tisztázásához. Lehetséges, hogy a feltárt maradványok Eisenhut mérnök térképén nagyjából erre a területre jelölt, Klimó György pécsi püspök által alapított papírmalomhoz tartoztak. 47 Az elmondottak alapján az 1957. évi ásatás eredményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze: Pécs története kutatásának egyik máig sem teljesen megoldott problémája a középkori település kialakulása. Ezt a kérdést szinte valamennyi Pécs történetével foglalkozó munka érinti. A kutatók több vonatkozásában hasonló megállapításokra jutottak. A természeti előnyök (víz, építőanyag, úthálózat stb.) és a településföldrajzi érvek felsorakoztatása mellett, az erre a korra vonatkozó igen kevés történeti adattal meggyőzően bizonyították, hogy a Pécs központját képező püspökvári településen kívüleső középkori település, Pécs ipari negyede, a Tettye völgyében alakulhatott ki. 48 Ugyanakkor han45 Figyelemreméltó a falmaradvány 180 cm-es vastagsága; talán a robbanás veszélye miatt építettek vastag falakat. Lehetséges, hogy a sarkain levő kiszögelések tornyok voltak. Vö. A Tettye okmánytára III. Pécsi Közlöny 14 (1906) 14. szám. 46 Pécsi Közlöny i. h. 47 A papírmalmot a XIX. sz. közepén is használták, Pécsi Közlöny i. h. Klimó György püspök címerével díszített épületét még Szőnyi O. is látta. I. m. 121. 48 Szabó P. Z. több dolgozatában világos okfejtéssel mutat rá a Tettye patak menti település, Malomszeg vicus korai keletkezésére, sőt rómaikori meggoztatták, hogy ezen a területen régészeti kutatás még nem folyt,, s a kérdés megoldása a régészeti kutatás eredményeitől várható. 49 A Tettye patak völgyében levő Mindenszentek templomának, Pécs második legrégibb templomának 1157. évi említése alapján eddig is feltételezték, hogy a Tettye völgyében már az Árpád-kor első felében településnek kellett lennie. 50 Az ásatás a középkori Pécs kialakulásának kérdésében, bár szerény, de mégis figyelemreméltó eredményeket hozott. A Szathmáry palota alapozása alatt feltárt lakóház, és a beléje ásott szabadban levő kemence is a Tettye völgyében levő településhez tartozhatott, amelyet a középkori oklevelek Malomszeg vicus néven említenek. A házból előkerült leletanyagból arra következtethetünk, hogy a Tettye völgyében már a IX— X. században is volt település, A Szathmáry palota alapozása alatt 'megtalált földbeátsott ház azt is bizonyította, hogy a palota az általunk feltárt részen római maradványokra nem épülhetett. A házba ásott veremben a hullámvonalas díszítésű cseréptöredékekkel talált — nyilván másodlagosan felhasznált — római fűtőcserép töredéke és tégla töredékek arra figyelmeztetnek, hogy a Tettyén esetleg római épületmaradványokkal is számolni lehet. A római fűtőcserép és tégla töredékei valószínűleg még a IX— X. szban (talán a földbeásott ház közelében) is fennálló római épület maradványaiból kerülhettek a verembe. Az ásatási megfigyelések azt mutatták, hogy a kincskeresők turkálásai és a palota környékériek tereprendezése részben a középkori járószintet és az omladékrétegeket is eltüntette. Mindenlétét is feltételezi. PBMÉ 12 (1930) 68., — Mecsek Egyesület Évkönyve 47 (1937) 7—14., — Pannónia 6 (1940) 396, 398—400. A legújabb kutatás is lényegében ugyanezt az álláspontot képviseli. Pécs városképi és műemléki vizsgálata. MMOK. 1951. 8—10. — Dercsényi D. — Pogány Fr., Pécs. (Bp. 1956) 20. 49 Szabó P. Z., Pannónia 6 (1940) 398. — Pécs városképi és műemléki vizsgálata 10, 95. 50 Hosszú ideig bizonytalan volt, hogy az oklevélben említett templom azonos-e a Tettye patak melletti Mindenszentek templomával. Szőnyi O., PBMÉ 6 (1913) 138. A legújabb kutatás megállapítása szerint az oklevélben a tettyei Mindenszentek templomát említik. Hogy jelentős hely volt már a XII. sz. közepén, mutatja az is, hogy ekkor már a település tizedéért pereskedtek. Dercsényi D, — Pogány Fr., i. m. 33—34.
