Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

ifj. Kodolányi János: Egy XVIII. századi népviseleti ábrázolás

EGY XVIII. SZÁZADI NÉPVISELETI ÁBRÁZOLÁS 93 lehajtva. Az ing ujja szűk és csuklóig ér. Az inget derékban keskeny szíjféle húzza össze. A férfi nyakának fekete színezéséből s, hogy ez a rész az inig nyakán fölül is folytatódik, arra lehet következtetni, hogy fekete nyakravalót visel. Az öltözet rajza gatyában folytatódik, meglehetősen hosszú, szűkszárú fehér vászongatya ez, a szárak vége rojtozott. A férfi lábán bocskort látunk, szíja a iballábon 5, a jobblábon 4 sorban csavarodik a lábszárra. A rajz tökéletlensége miatt nem lelhet meghatározni a bocsikor alakját, abból azonban, hogy a rajzoló elől fejjel ábrázolta s a sarokrésznél csupán talppal, a később födelesbocsikőrként ismert lábbelire következtetünk. Ügy látszik, mintha a lábon kapca is lenne, arra tekeredik a bocskor szíja. A férfi bal oldalán tarisznya lóg, a tarisznya bal alsó és bal fölső sarkától szíj vezet a férfi mellén át a jobb vállára. A tarisznyát az elejére ráhajló lap zárja. A férfialak haja nem látható. Hosszú, hegyesre pödört, kissé lefelé hajló bajuszt visel. A kezében fúvós hangszert tart, bal keze följebb, jobbja lejjebb fogja. A hangszer a szájnál vékony s lefelé fokozatosan bővül, alsó nyílásánál kürthöz (hasonlóan kiöblösödik. Lyukak vannak rajta, mint a furulyán. A rajz alapján úgy látszik, kéregből csavart, kürtszerű hangszeren játszik az ábrázolt férfi. A térkép bal alsó sarkában ábrázolt férfi 'dombon ül, háttal a szemlélőnek. Szintén színezett tollrajz. Valamivel kisebb, mint az imént ismertetett rajz. Bal keze táblára szerelt iránytűre mutat, jobbjában egy mérnöki eszközt tart, a lába előtt a földön mérőeszköz hever. Az alak fején széleskarimájú lapos kalap van, keskeny szalaggal. A kalap zöld. Szalagjában jobboldalt kis csokor díszlik, benne piros virág. A férfi fölsőtestén derékig érő, szűk, meggypiros kabátot visel, ez alul középen föl van hasítva, s a hasíték sarkai jobbra-balra fölhajolnak. Alsó testén szűk, szürkésbarna, hoszszú nadrág van, a nadrág szára fekete, bokán fölül érő cipő szárába illeszkedik. A férfi 'haja hosszú, a kabát hasítékáig érő copfban viseli, tarkóján, az összefonás kezdetén kis szalagcsokor díszíti. A két rajz közül nyilvánvalóan az első, a térkép bal fölső sarkában látható, ábrázol korabeli népviseletet. A XVIII—

XIX. század fordulóján készült ábrázolások mutatják hasonló öltözetben a magyar parasztot. Csákós süveg van Jos. Schaffer XVIII. század végén rajzolt parasztjának is a fején, a csákó nem olyan hosszú ugyan, mint a mánfai rajz parasztjáé.

5 Elképzelhető ebben a korban Baranyáiban is süveg, ezt igazolja Kresz Mária kutatása is, mely szerint a süveg csak a XIX. század első negyedében szorult ki végleg a használatból.

6 Kresz Máriának a XVIII—

XIX. század fordulójára vonatkozó, a viselet egyéb darabjait, részeit, illető kutatásai szintén megerősítik azt a véleményünket, hogy a .mánfai térképen talált rajz magyar parasztot, vagy pásztort ábrázol s nemcsak Duplater más datált térképe, hanem a viselet is az 1780 körüli időre vall. Ezzel a rajzzal tehát értékes adatot nyertünk mind a baranyai, mind pedig ezen túlmenően az egész magyar viselet történetének kutatásához. A térkép bal alsó sarkában látható rajz nem parasztot, hanem hivatalnokot, éspedig osztrák hivatalnokot ábrázol. Mária Terézia Constitutio Criminalis-ának. rajzai mutatják a vallató császári közeget a mánfai ábrázolás5 Kresz Mária: i. m. 6. tábla. ei Kresz Mária: i. m. 40. 1.