Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Borsy Károly: A pécsi nyomdászegylet első évei

36 BORSY KÁROLY kitűnt, hogy a további jogok kivívásához elengedihetetleriül szükséges a tagság szellemi színvonalának, szakmai képzettségének intézményes fejlesztése. 1865-iben felmerült az önképző egylet és ugyanakkor egy szaklap megindításának terve. Mindkettő 1866-ban valósult meg. Januárban megindult a Gutenberg című szaklap Tóth István egri nyomdász kiadásában, mely mintegy másfél évig szolgálta a szakmai továbbképzés nagy ügyét. Júliusban megalakult a „Pest-budai könyvnyomdászok önképző-egylete".

14 1869 tavaszán újból szőnyegre került az állandó jellegű szaklap megindításának gondolata is. Az önképző egylet a régi tervet valóra váltotta. 1869. május 1-én Typqgraphia néven megindult az az országos lap, mely napjainkig több mint nyolc évtizedes múltra tekint vissza.

15 Megindulása annak idején fordulópontot jelentett az egész ország nyomdászai életében. Sok viharon, keserves küzdelmeken ment keresztül ez a lap, nem. volt mentes átmenetileg jelentkező kisebb-nagyobb hibáktól sem, de túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy nélküle a magyar nyomdászok aligha teremthették volna meg egységüket, aligha tudtak volna eredményesen harcolni az embertelen, életrövidítő kizsákmányolás számtalan formája ellen. A Typographia megindulása idején a 12—14 órás vagy éppen meghatározatlan időtartamú munkaidő — különösen vidéken — éppen nem volt ritkaság, a tanoncok élet- és munkakörülményeit pedig a lelkiisimeretlenség és szívtelenség jellemezte. A „szabad egyezkedés" alapján fizetett bérekről, a munkahelyek egészségügyi állapotáról ne is beszéljünk . . . 14 Novitzky: 1. m. 72. és kk. 1, 15 Novitzky: i. m. 130—131. 1. A Typographia megindulásakor és még több évtizeden keresztül két oldalán magyar, két oldalán német nyelven jelent meg. Novitzky szexint 1869-ben a magyar nyomdászoknak 35 százaléka csak törve beszélte a magyar nyelvet, 30 százaléka pedig egyáltalán nem értett magyarul.