Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Gebhardt Antal: Malakofaunisztikai és ökológiai vizsgálatok a Mecsek hegységben és a Harsányi hegyen

MALAKOFAUNISZTIKAI ÉS ÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATOK 135 3. A malakologiai irodaiam adatai szerint a Mecsek hegységből ezideig 72 Mollusca-f aj, alfaj, változat, illetőleg forrna volt ismeretes. Vizsgálataim eredményeként ez a szám 100 fajra, 3 alfajra, 5 faj változatra és 11 formára emelkedett, ami 39.50% szaporulatnak felel meg. A tudományra új: 1 alfaj: (Daudebordia ruf a pannonica Soós nov. ssp. fallax Soós) és 1 ökológiai fajváltozat (D. ruf a a pannonica Soós nov. f. hydrophila Soós). 4. A Mecsek-hegység csiga-állományán végzett részletes fajelemzés a következő eredésű és kapcsolatú csoportok felállítására vezetett: ősi faunaelem: 18 faj (18%), középeurópai: 49 faj (46%), általános és keletalpesi: 6 faj (6%), déli, vagy mediterrán: 8 faj (8%), illyr: 2 faj (2 %), moesiai: 13 faj (13%), szarmata: 1 faj (1%), endemikus: 6 faj (6%). 5. A faunaelemek nagyfokú változatossága arra utal, hogy a Mecsekhegységet — beleértve a Villány—Harsány i-hegy et is, de kihagyva abból a Fruskagórát, — önállló faunajárásnak (Sopianicum) kell tekintenünk. Magasabb állatföldrajzi egységbe való végleges besorolására azonban csak akkor kerülhet sor, amikor a hegység állatvilágát jobban megismerve, a csigákon kívül a zooeönozis egyéb faunaterületein is részletes fajelemzést végezhetünk. Gebhardt Antal IRODALOM 1. Balogh J. Zoocönologia. (Budapest, Akadémiai kiadó, 1953.). .2.. Dudich E. Állatföldrajzi jegyzetek (Budapest, Tankönyvkiadó V. p. 227—240). -3. Gebhardt A. A Mecsek-hegység forrásainak élővilága. (Kivonat. — Matem. és Termtud. Ért. 49., 1933. p. 1—20). 4. • Az Abaldgeti^barlang élővilága. (A M. T. Akadémia kiadása, Budapest, 1934. pp. 264). 5. Die Tierwelt der Mánfaer Höhle (Folia Zool. et Hydrobiolog., Riga, Festschrift f. Strand, III., 1937. p. 217—240) 6. Horváth О. A Mecsek növénytakarója (Földrajzi Közlemények, 1954. 2. sz.). 7. Kaszab Z. Történelmi Magyarország Tenebrionidai. (Ann. Mus. Nat, Hung. XXXI. pars zoolog. 1938. p. 16—93). 8. Móczár L. Redősszárnyú darazsaink (Fam. Vespidae) elterjedése a történelmi Magyarországon (Ann. Mus. Nat. Hung. XXXII. pars, zoolog. 1939. p. 65—90). 9. Rotarides M. Malakofauinisztikai adatok a Dunántúlról. (Allait. Közi. 30., 1933.). 10. Malakofaunistische Angaben aus Siebenbürgen und aus dem Mecsek—Gebirge, mit besonderer Berücksichtigung der Clausiliiden (Fragm. Faun. Hung. 5. 1942.). 11. Malakofaunistische Notizen II. (Fragm. Faun. Hung., 1948. fasc. 3—4. p. 78—80). 12. Rotarides M. és Wagner J. Malakofaunistische Mitteilungen aus der Umgebung von Budapest und aus dem südlichen Teile Westungarns. (Fragm. Faun. Hung., VII., 1944.). 13. Schnecken aus der Bodenfauna des Mecsek—Gebirges zugleich Beiträge zur Kenntnis der Molluskenfauna des südlichen Panmoinicums. (Fragm. Faun. Hung., IX., 1944.). ':,- '•;-:' 14. Soós L. Adatok a magyarországi barlangok Mollusca-faunájának ismertetéséhez. (Allatt. Közi. 24., 192Í7. 3. 4. p. 163—180). 15. Malakofaunisztikai adatok a Dunántúlról. (Allatt. Közlem. 30., 1933.). 16. A Kárpát-medence Mollusca-faunája. (Budapest, 1945.). 17. Vadász E. Mecsekhegység (1935. pp. 180 és I—XXV. Magyar Földtani Intézet). 18. Visnya A. és Wagner J. Adalékok Baranya vármegye puhatestű faunájának ismertetéséhez. (Vasa Szemle, HL, 1936. 4. sz. p. 289—290.). 19. —• — "Újabb mailakofauinisztilkai adatok a Dunántúlról. (Vasi Szemle, V., 1938., 5—6. sz. p. 325—327). 20. Wagner J. Malaikozoologische Mitteilungen aus West- und Südungarn (Zool. Anz. 86., 1930.). 21. Ujabb adatok a Dunántúl puhatestű faunájához (Allatt. Közi. 27., 1930.).