Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Gebhardt Antal: Malakofaunisztikai és ökológiai vizsgálatok a Mecsek hegységben és a Harsányi hegyen

134 GEBHARDT ANTAL nehézségek merülnek fel, — milyen állatföldrajzi eredményekre fog vezetni a Mecsek egész zoocönozisára vonatkozóan elvégzésre váró faunaelemzés? Hiszen még a rovarok állat törzsén belül is legfeljebb a Coleopteraés a Lepidoptera- fauna tagjait ismerjük több-kevesebb alapossággal, viszont számos állatrend van a Mecsekben, melynek cönozisa még alig ismert előttünk. A Mecsek-hegységre vonatkozó faunisztikai tudásunk hiányos volta valamennyi kutató előtt ismeretes, aki hazánk zoografiai problémáival valaha is foglalkozott. Emellett a Mecsekben elterjedt élővilág egyes törzsei, — származásuk, életmódjuk, táplákozási szükségleteik, helyváltoztató képességük stb. tekintetében annyira eltérnek egymástól, hogy az állatföldrajzi körzetek felállítására vonatkozóan felsorakoztatott érvek egységesen alig érvényesülhetnek. Megítélésem szerint a Mecsek-hegységnek állatföldrajzi beosztásiban mindenesetre önálló fauna járásként kell a jövőben szerepelnie, — magasabb zoogeografiai egységbe (kerületbe, vagy körzetbe) való besorozása azonban minden kételyt kizáróan majd csak akkor történhet meg, ha legalább a röghöz leginkább hozzákötött állatvilágának, —ezek között elsősorban a férgeknek, a rákok közül különösen az ísopoda-félékneik, а söklábúaknak, a rovarok közül a Protura, Apterygota, Diplura, Thysanura, CoMerabola-rendeknek, továbbá a pókszabású állatoknak részletes fajelemzése megtörténik. A Mecsekben elterjedt! Mollusca-fauna körében végzett fajelemzés kétségtelenül arra utal, hogy az általánosan elterjedt és éppen ezért túlsúlyban levő pannon- (ősi- és középeurópai)- elemek mellett csiga-populációjának faji összetétele jelentékeny részben déli (keletbalkáni, mediterrán, illyr) faunaelemekből alakult, s ebben a kettős összetételben az alpesi eredetű, valamint az endemikus fajok színező elemként való részvétele alárendelt jelentőségű. A kérdés lényegét — a ma még csak bizonytalanul meghúzható állatföldrajzi kereteknek megfelelő faunisztikai tartalommal való feltöltését — az elkövetkező évek állattani, de legfőképpen zoocönologiai vizsgálatainak eredményed fogják a Mecsek hegységben eldönteni. Összefoglalás 1. Malakofaunisztikai és ökológiai vizsgálataim eredményesebbé tétele érdekében a Mecsek-ihegységet kőzet- és talajtani, valamint növénytársulási szempontból öt tájegységre bontottam. Ezek: a Nyugat-Mecsek, — a Középső- vagy Pécsi Mecsek déli lejtője, — a Középső- vagy Pécsi Mecsek északi lejtője, — a Keleti Mecsek, — a Villány-Harsányi-hegy, — melyeknek környezeti viszonyait és csiga-eönozisának összetételét külön-külön jellemezve, -— részletesen ismertetem. 2. A tájegységek szerint végzett gyűjtésen kívül súlyt helyeztem a Mollusca-állomány biotopikus eloszlásának s az egyes lelőhelyek fontosabb környezeti sajátosságainak megfigyelésére is. A vizsgált biotopokat 7 csoportba foglalva tárgyalom. Ezek: a források, — a tócsák, — a nedves,, árnyékos terepeken heverő, korhadt fatörzsek és azoknak kéregalja, — az utóbbival egyező terepen talált szikladarabok és kőtörmelék, — a fák gyökerei között, kőrakások alatt és sziklák tövében felhalmozódott növényi törmelék és korhadó avar, — napos., sziklás, gyepes, xerotherni területek, •— végül a növényzet életközösségei.