Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Gebhardt Antal: Malakofaunisztikai és ökológiai vizsgálatok a Mecsek hegységben és a Harsányi hegyen

MALAKOFAUNISZTIKAI ÉS ÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATOK 129 korhadó avarból került elő. Szikladarabok között és kőrakások alatt felhal­mozódott növényi törmelékből a Chondrina clienta (West.) Ehrm. fajt egyelve gyűjtöttem, a Vertigo pygmaea Drap., V. angustior Jeff г., Orcula doliolum Brug., Pupilla muscorum L. fajokat (pedig rostáltam. Az O. dolio­lum Brug. faj üres héjai forrásokból is előkerültek, a P. muscorum L. faj élő, fiatal példányait pedig 1954. május 24-én a Mélyvöigyben lapulevél fonákján, jelentékeny példányszámban találtam. A Pyramidula rupestris Drap, négy példányát egyetlen alkalommal mészsziklák tövéből gyűjtöttem. A VaZíionia-nemnek hazánkban elterjedt mindhárom faja él a -Mecsekben. A V. pulchella O. F. Müll, élő példányait az Acanthinula acubsata O, F. Müll, fajjal társközösségben egy alkalomimal edobott, nedves csomagoló­papír aljáról, máskor — de csak az előbbi fajt, — igen nagy példányszám­ban, sziklakertben, cserépbe ültetett mohapárnáról gyűjtöttem." Az egyes példányok a moha alatti földből, napokon át, folyamatosan másztak elő. Egyébként mind a két utóbbi, mind a V. enniensis Drap, és a V. costata O. F. Müll, fajoknak élő példányai sziklatömböknek földdel nem érintkező, — gyakran mohával takart oldalain, —•• üres héjuk pedig a sziklatömbök alatt keletkezett avarban találhatók. Ugyanez az előfordulása az Ena оЪ­scura О. F. Müll, fajnak is, mely a Mecsek hegység valamennyi tájegységé­nek sziklákkal borított terepein elterjedt. Ennek a biotopnak dorninans fajai a ClcmsiZia-félékből kerültek elő. A Laciniaria biplicata Mont. és а L. plicata Drap, fajok élő példányai, — leszámítva a Villány—Harsányi­hegy xerotherm lejtőit — a Mecsek hegységben, revesedő tuskók alján és kidőlt fák kérge alatt, — üres házaik pedig nedves korhadékban, rendkívül nagy példányszámban (mindenütt előfordulnak. Ugyanebben, a miliőben, — de csak szórványosan élnek: a Clausilia dubia Drap., az Iphigena plica­tula Drap., a Laciniaria biplicata Mont. var. grandis Rni. és a L. plicata Drap. ssp. transsylvanica Kim., amelly fajokat és változatokat a biotop szí­nező elemeinek tekinthetjük. Az ország többi területein, de különösen az Alföldön gyakori Punctum pygmacum Drap, a Mecsekben rendkívül ritka. Egyetlen élő példány kivételével, — melyet a Mánfai-barlang környékén növényi törmelékből rostáltam, — valamennyinek csak a talajból bemosott üres háza került elő a Manfainbarlang és a Mélyvölgy forrásaiból. A Vitrea diaphana Stud, és a V. crystallina О. F. Müll, élő példányai nedves fatön­kökről és sziklák mohapárnái alól gyűjthetők, — üres házai pedig korhadó avarból rostálhatók. Utóbbi faj szórványosan a Mecsek egész területén el­terjedt. A Retinella nitens Mich., R. nitidula Drap., R. Szépi Cless., R. hiulca (Jan.) Alb. és a Daudebardia rufa pannonica Soós fajok, — mint ragadozó szervezetek, — túlnyomó esetben ugyancsak nedves korhadékban élnek. A hazánkban őshonosnak tekintett és általában ritkának tartott R. Szépi Cless. és a D. rufa pannonica Soós fajok a hegységben, alkalmas terepeken a legtöbb tájegységben otthonosak s helyenként jelentékeny példányszám­ban gyűjthetők. Ellenben a tudományba új alfajként bevezetett D. rufa pannonica Soós ssp. fállax Soós 4 példányát csak a Mélyvölgyben, patak partján felhalmozódott, iszappal kevert, nedves növényi törmelék között találtam. A Trichia hispida L. és a Zenobiella incarnata Q. F. Müll, kőraká­sok alatt összegyűlt avarban nagyon gyakori és egyedsűrűségére való figye­lemmel utóbbi faj ugyancsak dominánsnak tekinthető. A növényi törmelék között és azok korhadékában élő fajok és változa­tok száma: 31 (26,05%). 9 J. P. Múzeum

Next

/
Thumbnails
Contents