Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Gebhardt Antal: Malakofaunisztikai és ökológiai vizsgálatok a Mecsek hegységben és a Harsányi hegyen

124 GEBHARDT ANTAL Erjaveci Brus, és a Zenobiella incarnata О. F. Müll, Csiga-cönozisának összetételében a Mecsekiben ritkább faunaelemek közül: a Carychium tridentatum Risso, Vertigo angustitor Jefifr., Caeciliodes acicula O. F. Müll., Vitrea subrimata Reinh., Retinella hiulca (Jan) Alb. és Zenobiella umbrosa Pfeiff. fajok szererpelnek. V. Villány—Harsányi-hegy. Ennek az állatföldrajzi szempontból rendkívül érdekes tájegységnek felkutatása nemcsak malakofaunisztikai, hanem általános zoológiai vonatkozásban is, a jövő feladatai közé tartozik. Az itt végzett állattani vizsgálatok ugyanis arra a tapasztalatra vezettek,, hogy a zoocönozis számos eleme meglepő fiziognomiai hasonlóságot mutat a déli, különösen pedig a mediterrán faunaközösségek tagjaival. Méltán nevezte Gaál István a Villány—Harsányi hegyet ., Adria egyik itt felejtett szigetének", melynek rendszeres faunisztikai kutatását legsürgősebb feladataink közé kell felvennünk. Hogy ez mindeddig nem történt meg, részben azzal magyarázható, hogy a szóbanlévő terület határsáviba esik, másrészt, hogy a terep megközelítésének sok fáradságot követelő terhei, az utazás, fuvar jelentékeny kiadást igénylő költségei, az elszállásolás nehézségei,. a kutatókat a hosszabb időt igénybevevő vizsgálatoktól elriasztották. Magáim 1954. évben mindössze négy napot fordíthattam ennek a tájegységnek malakologiai felkutatására, melynek keretében 23 Mollusca-faj elterjedését állapítottam meg, ami a Mecsek hegység csigafaunájában talált összes fajok 19,31%-os arányának felel meg. A fajok túlnyomó többségét a szálban álló kőszirtek talapzatánál összegyűlt korhadó avarból, illetőleg mohából, — egyes esetekben feltűnően nagy példányszámban — gyűjtöttem. Az ekként egybegyűlt csiga-népesség közül endemikus a Succinea hungarica Hazay, — déli vagy mediterrán eredetű az Abida frumentum Drap, ssp. hungarica Kim., illyr: a Trichia Erjaveci Brus., Cepaea vindobonensis C. Pfeif f., Helix pomatia L., — moesiai (előbalkáni) : a Chondrina tridens Müll., Jaminia quadridens O. F. Müll., Zebrina detrita O. F. Müll., és annak változatai, valamint a Helicella obvia Hartm. Keleteurópai-alpesi faj csak egy került elő: a Chondrina clienta (West) Ehrm.

; a többi az ősi, illetőleg középeurópai eredetű fajok közé tartozott. Ebből a rövid felsorolásból megállapítható, hogy amennyiben az illyr és a mösiai faunaelemeket mint déli fajokat összegezzük, abban az esetben a begyűjtött 23 csigafaj közül kilencet tekinthetünk déli elemnek, ami az itt elterjedt fajok 39,13%-os arányának felel meg. Állatföldrajzi és származástani szempontból tehát a Villány—Harsányihegy hosszabb időre terjedő és tömeggyűjtési módszerekkel is végzett malakofaunisztikai és cönológiai vizsgálata minden tekintetben indokoltnak mutatkozik. ÍV. ökológiai értékelés Vizsgálataim közben különös súlyt helyeztem a Mollusca-állomány biotopikus begyűjtésére. Az egyes lelőhelyek fontosabb környezeti adatait mind a gyűjtési naplómba, mind az anyag végleges megőrzésére szolgáló üvegtartályokban elhelyezett cédulákra feljegyeztem, hogy ezzel megfigyeléseim pontosságának ellenőrzését a magam számára lehetővé tegyem. Az egyes biotopokat 7 csoportba foglalva tárgyalom. Ezek: a források, — a tócsák, — a nedves, árnyékos terepeken heverő korhadt fatörzsek és azok kéregalja, — az utóbbival egyező terepen talált szikladarabok és kő-