Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Gebhardt Antal: Malakofaunisztikai és ökológiai vizsgálatok a Mecsek hegységben és a Harsányi hegyen

122 GEBHARDT ANTAL 2. Középső- vagy Pécsi-Mecsek déli lejtői. Ennek a táj egységnek alapkőzete teljes egészében triászkorú mészkő. (Száraz, karsztos talaja víziben rendkívül szegény. A terület jellegének megfelelően, zoocönozisa túlnyomóan xerofil faunaelemekből ajlakult 'is malakologiai vonatkozásiban is ugyanezek a fajok dominálnak. Az itt gyűjtött 41 faj közül (34,45°/o) az Abida frumentum Drap., a Zebrina detrita O. F. Müll., a Helicella obvia Hartm., helyenként egymásközt figyelemreméltó cönológiai affinitásban él. Ezek, — mint uralkodó fajok — a növények szárait, leveleit a nyári és őszi hónapokban tömegesen lepik el, a talaj felszíne pedig helyenként fehérlik az elhalt csigák héjainak felhalmozódott rétegeitől. Az említett fajokon kívül jellemzőek erre a tájegységre a sziklaiaké, illetőleg a sziklás terepet kedvelő csiga-asszociációk is. Ezek elsősorban a Cochlicopa lubrica O. F. Müll., Vallonia costata O. F. Müll., Euconulus trochiformis Mont., Helicolimax pellucidus O. F. Müll., melyeknek élő példányait minden esetben a mészszikláfcnak földdel nem érintkező oldalain találtam. Az utóbb felsorolt fajok a szóban levő tájegység terepein korrelativ fajcsoportot alkotnak, mert azok a közös biotopon belül következetesen szoros társközösségiben élnek. Kétségtelen, hogy — bár elszórtan — árnyékot kedvelő csigafajok, — amilyenek a Coçhlodina laminata Mont., Laciniaria biplicata Mont., L. plicata Drap., Helicodonta obvoluta O. F. Müll., — sőt alpesi eredetű fajok: Chondrina clienta (Wed.) Ehrm., Truncatellina claustralis Gredl., Orcula doliolum Brug., Zenobiella umbrosa Pfeiff. — a napos, sziklás helyeken is előfordulnak, — ezeket, illetőleg üres házaikat — azonban csaknem minden esetiben a sziklák árnyékos oldalának alján összegyűlt nedves, korhadó avarból gyűjtöttem. 3. Középső- vagy Pécsi-Mecsek északi lejtője. Kőzettani szempontból a Mecsek ^hegység legváltozatosabb összetételű tájegysége. A Misina és a Tubes északi lejtője, valamint Abaliget környéke petrografiai összetétel tekintetében egyenes folytatása a Középső- vagy Pécsi-Mecsek triásakorú mészkövének. A Mély völgy, Melegmányi-völgy, és a Kozári vadászház környéke (ugyanúgy, mint a Nyugat-Mecsekben a Szuadó-völgye) kőzettani átmenetet képvisel, — viszont a Hidegkúti- és Kantavári-f orr ások környéke, valamint Mánfa község határa különböző kémhatású kőzetekből, — túlnyomó esetben homokkőből — alakult, Nem szabad azonban szem elől tévesztenünk azt a fontos körülményt, hogy a Mánfai barlang közvetlen környéke — a terep karsztos jellegének megfelelően — triászmészkő. A meszes talaj, valamint a kedvező búvóhelyeket biztosító sziklák és sziklarepedések adják magyarázatát a malakofauna elterjedését feltüntető kimutatásban ,,Mánfa környéke" rovatában szereplő fajok gazdagságának, mert az itt gyűjtött csigák legnagyobb része éppen a Mánfai^barlang közvetlen környékén élt. Uralkodó elemei: a Clausilia-íélék, melyeknek a Mecsekben élő mind a nyolc faja, illetőleg változata — néha igen nagy páldányszámban — a Középső- vagy Pécsi-Mecsek északi lejtőjének tájegységén belül előfordul. Rendkívül gyakori itt a Retinella Szépi Cless,, valamint a Daudebardia ruf a pannonica Soós, melynek a tudományra új változata: a D. ruf a pannonica Soós ssp. fallax Soós mindeddig csak a Mély völgyiből került elő. Ebiben a tájegységben is konstans-domináns fajként szerepel a Trichia Erjaveci Brus., de a törzsfaj között jelentékeny példányszámban fordul elő a T. Erjaveci Brus. var. leptolasia A. J. Wagn. is. A Misina északi lejtőin, de egyéb