Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Roska Márton: A dunakömlődi (Tolna m.) rézlelet és Erdély

A DUNAKÖMLÖDI RÉZLELET ÉS ERDÉLY 11 A régi ananynoi, vagy galitchi típusú balta

48 volt az egyik a sej mai pedig

49 a másik inspiráló tényező, amelyek hatása alatt a Kárpátmedencéiben olyan gazdag és színes rézbaltagyártás indul meg .Ez résziben átöröklődik a kora bronzkorba. Hiányzanak még a leletekkel alátámasztható kapcsolatok, amelyek a képünkön 8. sz. alatt látható baltával képviselt réz- és korabronzkori típusváltozatokat a II. perióduson keresztül áthidalnák a III. periódusban még szereplő, azonos formájú baltákíhoz. Ez utóbbiak több öntőmimtával szerepelnek a Pécska-szemlalki határban levő Nagy sáncon végzett 1910. évi ásatások leltárában, valamint az ugyanott koraibban foganatosított ásatások anyagában.

50 A •nikopoli (a Bug mellett) seimai típusú bronzbaltával a többek között arany hajtincsszorító, nyílt karikát is leltek.

51 Tallgren a Kr. e. 1200—1100 közötti időre teszi a korukat.

52 Hatással voltak a Phaskau-típusú bronzibalták egy részének a kialakulására, amelyek részben a bronzkor végéről, részben pedig a későbronzkorból a koravaskoriba nyúló időből származnak.

53 Hogy a különböző réz- és bronzkori fejszék az egy és kettős, ellentett élű rézcsákányokra volnának visszavezethetők, mint azt E. Dulle véli, nem fogadhatjuk el.

54 A dunaíkömlődi gyűjtelékes lelet fontossága túlnő a helyi kereteken. Helyi jelentőségük van a trapezoid vésőknek, vagy baltáknak, amelyek kőprototípusaik utánzatai, de léppen úgy kapcsolódnak a Kárpátmedencén kívül fekvő területekkel, imint a 8., az 1., 4., 5,, 6. számúak. Legbeszédesebb azonban a 3. sz. galitchi típusú 'balta, amely a testvérleleteivel együtt messzi, főképpen a szomszédság keretein túlnövő keleti népi és művelődési kapcsolatok mellett bizonyít. E kapcsolatok ápolása, közvetítése és elmélyítése tekintetében Erdélynek elsőrangú szerepe volt. Földrajzi helyzete, természeti kincsei, kiváló megtelepülési és pompás összeköttetési lehetőségei szabták meg ezt a szerepét. Roska Márton 48 Vö. SMYA. XXXI. Helsinki, 1919. 105. 1. 77. kép, 11. sz. és 76. 1. — Chüde; Dawn, London, 1927. 106. kép. 49 Childe: Dawn, London, 1927. 107. kép. 50 Roska: Ásatások a Pécska-szemlaki határban levő Nagysáncon. Dolgozatok, Kolozsvár, III. 1912. 1—73. i. 51 ESA. VI. Helsinki, 1931. 177. 1. 2. ábra. 52 Uo. 176. 1. 53 Eleonore Dulle: Die kaukasischen Arte der Bronzezeit. PZ. 27. 1936. 66—172. 1. 54 Uo. 141. 1.