Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Roska Márton: A dunakömlődi (Tolna m.) rézlelet és Erdély

A DUNAKÖMLÖDI RÉZLELET ÉS ERDÉLY 9 baltáknál. Tallgren ez alkalommal erdélyi formának mondja.

37 Ezzel szemben a SMYA. XXV. k. (Helsinki, 1913.) 62—71. l.-on, valamint az ESA. IL (Helsinki, 1928. La Pontide préscythique) 167—174. l.-on magyar típusként tárgyalja. A kujáviai rézpéldányt Montelius is magyar formájúnak mondotta. Tény, hogy a Kárpátmedence területére különösen jellemzők ezek a balták s azt sem lehet tagadni, hogy itt nagyban gyártották, e terület rézöntői kivitelre is dolgoztak, amit pl. a kujáviai példány végy elemzése is bizonyít s ha rézholmijaink sokat emlegetett vegyelemzése végre megtörténnék, az egyes szerszámok, fegyverek, ékszerek eredete, vagy legalább is nyersanyaguk kérdésének megoldhatása felé hatalmas lépést tennénk előre. Más kérdés azonban, hogy vajon a Kárpátmedence a saját lelkéből teremtette-e meg ezt a szerszámformát, vagy pedig idegenből kapta-e erre az indítékot? Tény, hqgy a Kárpátmedence két irányiból ismerkedett meg a rézzel: a harangalakú edényekkel jellemzett művelődési és népi áramlat révén nyugat felől és valamivel korábban a Tripolje-jellegű festett kerámia képviselői útján kelet felől. Ez utóbbi vonatkozásban Erdély szerepe roppant fontos az átvétel, a helyi művelődési meggazdagodás és a Nyugat felé való közvetítés révén. Az új fém ismerete mellett a Kárpátmedence' népei is megteremthették a kő-prototípusoknak fémben való utánzása révén az esetlenebb és formásabb trapezoid vésőket és baltáikat. A szabályos téglalapalakúak, amelyeknek éle ívelt s kétoldalt kiugrik a szerszám testéből, már kifejezetten Magyarország termékei. Másképpen áll a dolog a ínyéllyukas szerszámok, illetőleg fegyverek kérdésének eldöntése tekintetében. A leghelyesebben úgy fejezhetnők ki magunkat, hogy a gondolat keleti, a kivitel azonban helyi: a Kárpátmedence nagy ipari központtá fejlődik a java-rézkorban, a Keletről kapott gndolat itt még jobban megtermékenyül, ami részben ennek a területnek geoökonómiai egységével és rézérceikben való gazdagságával magyarázható és indokolható egyéb természeti javakban (só!) való bőségével, jó megtelepülésí lehetőségeivel, földrajzi helyzetével is. A gondolatkölcsönzés tekintetéiben előkelő helyet foglalnak el a galitchi típusú rézibalták. És itt eljutottunk a dunakömlődi rézleletnek főképpen a képünkön 3. sz. alatt ábrázolt, kétségtelenül galitchi típusú rézbalta révén való különös fontosságához. Hajlott tengelyű szerszám, vagy fegyver ez is, a foka ívelt és ívelt az éle is, de ez csak a belső végével (sarkával) ugrik ki az eszköz testéből, a külső nem is olyan határozottan sarkos,, mert a külső keskeny oldala szinte észrevétlenül, külön kihangsúlyozás nélkül 'megy át az élbe. Nyéllyuka mindkét végén ívesen bekap. Tudtommal ez az egyetlen, határozott típusú rézpéldány ebből a nemből a Kárpátmedencéből. A bulgáriai Volpe-n lelt 3 rézbalta közül kettő a csáklyai taréjos típust képviseld, a harmadik a most tárgyalt dunakömlődivel édes testvér.

38 Ennek a példánynak a művelődési és népi hullámok terjedési iránya szempontjából is igen nagy az értéke. 37 ESA. IX. Helsinki, 1935. 30. 1. 26/a. ábra. Vö. ESA. II. Helsinki, 1928. 168. L 38 Ebért: RL. II. Berlin, 1924. 101. t. a ábra.