Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

Füzes Endre: Adatok a mecseki megosztott településekhez

94 FÜZES ENDRE az állatokra vigyázott. Az ágy végében néha lécekkel elkerített helyet csináltak a fiatal borjú számára. Ha a gazdának sok jószága volt, a pajta másik részében is istállót készített elfalazva úgy, mint a másik oldalon. A takarmányt ilyenkor az istálló padlásán tartották. Egyébként azonban a pajtának ebben a felébein régen csak takarmányt és szalmát tartottak. Később, mikor már a szemnyerési munkákat is a szállásokon végezték, ide hordták a csépeletlen gabonát, a kukoricaszárat és feltornyozták sokszor a tető magasságáig. A pajtában tartották a mezőgazdasági eszközöket is, ekét, boromat és más effélét. Sőt a szekeret is betolták, ha befért. A pajtán kívül helyezték el a trágyát az istálló mögött. Gyakran az istálló falán hátul egy kis ablakot vágtak, ott hányták ki a trágyát, mely tavaszig nagy dombot képezett és innen vitték a szőlőbe vagy a földekre. A pajta falának támasztották a kévébe kötött kukoricaszárat, ha nem fért el a pajtában. Istállópajta Kővágószöllősön Az istállóspajtán kívül régen más épület nem volt a szállásokon. Később, mikor már a gabonát is ide hordták, kis polyváskunyhót tákoltak össze a szalmatörek részére. Ha szűk volt a pajta, egy színt is építettek a szerszámok számára, ide tolták be a szekeret is. Általában közvetlenül a pajta mellé építették. Néhány fát is ültettek a • szállás-kertekben, elsősorban gyümölcsfákat, mint szilva-, alma-, körtefát. Nagyon kedvelték a diófát, mert nagy árnyékot adott. Nyáron alatta hűsűlt a jószág, vagy alatta nyomtattak. Kút egyik szálláson se volt. Ennek az az oka, hogy a magas térszínien és a sziklás talajon az akkori technikával nem tudtak kutat fúrni. így közös kutakhoz, patakokhoz hajtották a jószágot itatni. Ha a gazdának a szállás mellett volt a szőlője, .ami Hegyalján gyakran előfordult, különösen KővágószöUősön, akkor gyakran a pincét is a szálláskertben helyezték el, hogy ne foglaljon el helyet a szőlőben. Ilyenkor mellette kis darabon a kerítést is kivágták, hogy rövid úton át lehessen menni a szőlőbe.