Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)
Dombay János: A Janus Pannonius Múzeum kialakulásáról
A JANUS PANNONIUS MÚZEUM KIALAKULÁSÁRÓL 187 gyűlt anyagot Wosinszky Mór és Marosi Arnold rendezte. 12 Ilyen előzmények után, a szokott ünnepélyes külsőségek között 1904. november 27-én nyílt meg a Pécsi Városi Múzeum. 13 A dolgok ilyen kedvező alakulásában Horváth Antal és Juhász László áldozatos és buzgó tevékenysége volt a döntő tényező. Lankadatlan buzgalmuk, ügy- és tárgyszeretetük nemes hagyomány, mely azóta is serkentett és a jövőben is kötelez. , A múzeum fejlődésének második korszaka 1904-től 1949-ig tartott. Ebben az időben a múzeum Pécs város kezelésében volt. Az 1901-ben megalapított PécsBaranyai Múzeum Egyesület valójában csak az 1906. évi október 14-én megtartott közgyűlésén -kezdte meg működését. 14 Ettől kezdve sikeresen működött. 1907-ben 443 tagja volt. A városi múzeumi "bizottságban kiküldött tagjai képviselték. Közgyűlésein és választmányi ülésein megvitatták a múzeum működésével kapcsolatos kérdéseket. Döntéseket hoztak a városi hozzájárulás, az államsegély és a tagsági díjak felhasználásáról, beleértve a gyűjtemények gyarapításának mértékét és módozatait is. 1908-tól 1917-ig rendszeresen megjelenő folyóiratot adott ki A Pécs^Baranyamegyei Múzeumi Egyesület Értesítője cím alatt. 15 Felolvasó üléseket rendezett. A város esztétikai képének emelése érdekében az egyesület kebelében szépészeti szákosztályt alakított. 1908-ban állást foglalt a pécsi és a baranyai műemlékek összeírása, ismertetésszerű közlése, lerajzoltatása és lefényképeztetése, valamint védelme mellett. Az egyesület működése valóban hasznos és sokoldalú volt. Hűen tükrözte azokat a törekvéseket, amelyek mellett az Értesítő beköszöntőjében 16 elkötelezte magát. A teljesítés mértékét természetesen az anyagi lehetőségek szabták meg. Nem lesz érdektelen, ha ezekbe is bepillantunk. 1907-ben a város 4 007 koronával járult hozzá a múzeum költségeihez. Ezt nagyrészt házbérre, biztosításra, a múzeumi titkár tiszteletdíjára, irodai és szállítási költségekre, tisztogatásra, fűtésre és világításra fordították. Az államsegély összege ugyanezen évben 1 500 koronát tett ki, amit főként vételekre és tiszteletdíjakra használtak fel. Az egyesület bevétele 1 927 korona volt (tagsági díjak). 17 Az anyagi eszközök hiányára mutat, hogy ugyanezen évben a választmány megkereste a pécsi és a megyei pénzintézeteket kultúrsegély folyósítása iránt. 18 A múzeumot a Rákóczi út 11 alatti bérházban bérelt hét helyiségben helyezték el. Az egyesület már ebben az időben szorgalmazta Pécsett a városhoz méltó kultúrpalota felépítését, melyben a múzeum is megfelelő otthont kaphatott volna. A város a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségétől kérte a megfelelő hely kijelölését, valamint az épület és a költségek megtervezését. A kiküldött bizottság a telek kérdésében megállapodásra is jutott, megállapította a létesítendő kultúrpalotában elhelyezendő intézmények férőhelyét is, de csak a palota egy részének felépítése mellett foglalt állást. A Főfelügyelőség leiratban közölte azt a szándékát, hogy a kultúrpalota építési költségeire 20Ö 000 korona államsegély folyósítását fogja javasolni az illetékes minisztériumnak. 19 12 Arch. Ért. XXIV. (1904.), 383. o. « A Pécsi Városi Múzeum. Arch. Ért. XXV. (1905.), 89. o. 14 Pécs—[Baranyai Múzeum Egyesület Értesítője. Pécs, (1908). 1. o. 15 A folyóirat az első világháború után csak alkalomszerűen jelenhetett meg. u ; Pécs—Baranyai Múzeum Egyesület Értesítője. Pécs, 1908. 1. o. 17 U. ott, 58., 90. o. 18 U. ott, 85. o. 19 U. ott, 56. o.
