Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

Dombay János: A Janus Pannonius Múzeum kialakulásáról

186 DOMB AY JÁNOS összegyűjtött tárgyakat azonban nem tartotta meg magának, hanem a lelőhely leírásával együtt a Nemzeti Múzeumba küldte.

4 Joghallgató korában is tovább buzgólkodott. 1868-ban a Sellyén talált római pénzek lajstromát küldte be a Nemzeti Múzeumba. 1869-bein a kővágószöllősi ókeresztény festett sírkamara ügyében levelezett Rómer Flórissal, aki válaszában kéri: „Szíveskedjék, kérem, jövőre is Pécs vidékén az archaeológia tárgyaira ügyelni, minthogy ott sajnálatos módon eddigelé más tudósítónk nincsen."

5 Horváth Antalra valóban mint a régészeti kutatás baranyai és pécsi úttörőjére emlékezhetünk. 1873-ban Petrovics Ferenc tanárral együtt beválasztották az 1873. évi bécsi világkiállítás pécsvidéki bizottmányába, mivel a helyi bizottság a kiállításon régészeti szempontból is be akarta mutatni Baranyát és Pécset. Beválasztását bejelentette Rómer Flórisnak, aki megelégedését fejezte ki az Archaeológiai Értesítőben. A válaszból kitűnik, hogy Horváth Antalt szakembernek tekintették.

6 Kutatásai eredményéről állandóan tájékoztatta a Nemzeti Múzeumot, ezenfelül az Archaeológiai Közlemények és az Archaeológiai Értesítő hasábjain be is számolt róluk. 1866-tól kezdve az említett szakfolyóiratok csaknem minden évfolyamában tadálkozhatunk a nevével, gyakran többször is. Lelkes, odaadó és önzetlen munkatársa volt később a Városi Múzeumnak is, egészen 1912-ben bekövetkezett haláláig. A Pécs-Baranyai Múzeum Egyesület mint a muzeális ügyet ért nagy veszteségről emlékezett meg haláláról, mert „Juhász Lászlóval együtt ő volt Pécsett néhány évtizeddel előbb a régiségek megmentője és a régészeti irodalom művelője."

7 A régészeti kutatás másik úttörő munkása Juhász László ügyvéd volt. Horváth Antal munkássága volt rá hatással. Előbb tanítványa, később munkatársa lett: együtt buzgólkodtak a régészeti leletek felkutatásában és összegyűjtésében. 1896 óta gyakran jelentek meg közleményei az Archaeológiai Értesítőben. Magángyűjtő volt, aki gyűjtemény összehozásán fáradozott. A szenterzsébeti leletekkel kapcsolatban így írt: ,,... E telepeken a nyáron nagyobbszabású kutatásokat fogok eszközölni, a Nemzeti Múzeumról sem fogok megfeledkezni."

8 Már ebben az időben felmerült Pécsett múzeum alapításának a gondolata. 1898. szeptember 15-én közszemlére tették/ ki Juhász László gyűjteményét. Ezzel módot akartak nyújtani Baranya megyének és Pécs városának a gyűjtemény nyilvános múzeum számára való értékesítésére. Szó volt ugyanékkor a megalapítandó múzeum támogatására „régiségegyesület" alapításáról is.

9 Valóban ilyen irányban fejlődött tovább a dolog. 1901. október 29-én megalakult a Pécs-iBaramyai Múzeum Egyesület, hogy a Pécsi Múzeum anyagttámogatása céljából a társadalom közreműködését biztosítsa.

10 Az állam megvásárolta Juhász László gyűjteményét a megalapítandó múzeum számára. Ez a gyűjtemény lett a múzeum törzsanyaga, amelyet Horváth Antal, a ZsoInat/-család és mások ajándékai gyarapították.

11 Az egybe4 Arch. Ért. VI. (1866.), 177. o. 5 Arch. Ért. I. (1869.), 115. o. c Arch. Ért. VI. (1872.), 286. o. így írt Rómer Flóris: „Nagyon örvendek,, hogy már nem kizárólag a tekintetes urak sorából alkalmaznak mindenre fényes neveket, hanem szakiért iáikra is taezdenieik tekinteni ; és ez már magában véve a haladási kívánságnak biztos előjele olyan országban, melyben a tudományt, a készültséget egyedüi a páratlan gombú koronák egyedározták". 7 Pécs—Baranyai Múzeum Egyesület Értesítője. Pécs, 1912. 127. o. 8 Juhász László: Szenterzsébeti és egyéb leletekről. Arch. Ért. XVI. (1896.), 263. o. • 9 Pécsi és Baranya megyei Múzeum. Arch. Ért. XVIII. (1898.), 378. o. 10 Pécs—Baranyai Múzeum Egyesület Értesítője. Pécs, 1908. 2. o. 11 A Pécsi Városi Múzeum. Arch. Ért. XXV. (1905.), 89. o.