Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

Horváth Adolf Olivér: Mecseki tölgyesek erdőtípusai

,/ Mecseki tölgyesek erdőtípusai A Mecsekhegység földrajzi viszonyaival, tájegységeivel, éghajlatával és mikroklímájával, valamint flórájával már másutt foglalkoztam. (Horvát, 1., 5., 6., 8.) Ugyancsak elvégeztem Baranya flórájának az életforma elemzését is. (Horvát, 3.) Első mecseki cönológiai tanulmányomban népszerűen ismertettem, a Mecsek északi és déli oldalának a vegetációját. (Horvát, 2.) 1946-ban közöltem a negyvenes évek elején végzett misinai fitocönológiai vizsgálataimnak az eredményeit a tudomány akkori álláspontjának az alapján. Elsőnek alkalmaztam hazánkban ebben a tanulmányomban a csoporttömeg és csoportrész alapján az életformák és flóraelemek korszerű spektrum vizsgálatának módszerét. (Horvát, 4.) Később megvizsgáltam a Mecsekkörnyék ökológiai, florisztikai és cönológiai viszonyait összehasonlító növényföldrajzi tanulmányaimban. (Horvát, 6, 7.) Megfontolás tárgyává tettem a mecseki fitocönológiai kutatásodnak gyakorlati vonatkozásait a fásítás megvalósítása érdekében. (Horvát, 7.) Érdekes összefüggés volt megállapítható a Mecsekben a hegyépítő kőzetek, a flóraelemek és a vegetáció között. (Horvát, 8.) Az elmúlt négy évben a Nyugati Mecsekben végzett növényföldrajzi térképezés kapcsán cönológiai megállapításaim mélyültek, az újabb irodalom (különösen Zólyomi, 16, 17) felhasználásával elgondolásaim a tudomány és jelenlegi vizsgálataim megállapításainak megfelelőleg alakultak'. Mivel a cönológia fiatal tudomány és mecseki vegetációs vizsgálataim tovább folynak, a jövőben még tisztábban; bontakozik majd ki területünk vegetációjának korszerű ismerete. A megadott irodalomban bőségesen foglalkoztam a Mecsek éghajlatával, mikroklímájával, kőzettani felépítésével, talajával és flórájával. így ezek ismertetésétől eltekintek. Utalok az irodalomra. Az irodalomban felsorolt munkák részletes módszertani és távolabbi könyvészeti adatokat is szolgáltatnak. Ez alkalommal a mecseki tölgyesek (főleg Quercetalia) erdőtípusainak elemzését adom meg. 2. Molyhos tölgyes karsztbokorerdő típusok. {Querceto-Cotvnetum mecsekense). Á kopárok növénytársulásainak szukcessziója folytán a természetes fás növénytársulások első állomása a karsztbokorerdő, amely még mozaikszerűen keveredik a puszta füves lejtőkkel. Ebben az erdei növénytársulásban, amelyet helyesebben inkább csak fás, bokros fitocönózisnak tekinthetünk, a lombkoronaszint és a cserjeszint egyaránt alacsony növésű. Pécs városa felett a werfeni palán növő szőlők felett, amelyeket a kultúra előtt valószínűleg cseres (és mészkedvelő tölgyes) boríthatott, megjelenik a karsztbokorerdő triászkorü kagylós mészkövön. Itt igen éles a talajtani, azt befolyásoló kőzettahi, geológiai, vegetációs, agronómiai és településföldrajzi határ. Egész kicsiny foltokban a Dömöry*